Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 174-177. (Budapest, 2001)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - Kapronczay Katalin: A tudományos társaságok szerepe a magyar orvosi szakirodalom fejlődésében. 1867 és 1914 között
könyvet, majd az 1907. dec. 3-i ülésen alapos vita keretében megvitatták a rendkívül szerteágazó tartalmú munkákat. Végül Illyés Géza: A belgyógyászali vese-megbetegedések sebészeti kezeléséről (Orvosi Hetilap, 1906. 50. évf. Rendkívüli mellékletében megjelent) 86 oldal terjedelmű tanulmánya és Kubinyi Pál: A méhrák és gyógyítása klinikai tapasztalatok alapján c, saját illusztrációkkal ellátott kötetét (Bp., 1907.) találták a legjobbnak. 72 Az 1905. jún. 1.—1909. május 31. között publikált munkák közül a bizottság (Lenhossék Mihály elnök, Székely Ágoston, Krompecher Ödön, Fenyvessy Béla) Udránszky László világos nyelvezettel megírt és fényesen illusztrált" művét emelte ki elsőként, amely „...a magyar orvosi irodalom maradandó becsű alkotása. " 73 A másik jutalmazásra felterjesztett írás ismét folyóiratcikk, mégpedig az Orvosi Hetilap közleménye volt, tehát nem volt kizáró ok, hogy már több éve létezett az ún. Orvosi Hetilap-díj, amelyről még szólni fogunk. Pólya Jenő Sándor: Kísérleti adatok a hasi zsírszövetnecrosist előidéző pencreasbántalmak kóroktanához c. írásában „...új csapásokon halad, szigorúan tudományos alapon áll és több nagy jelentőségű, eddigelé ismeretlen tételt állapít meg ..." — hangzott a minősítés. 74 A jutalmat tehát kettőjük között megosztva adták ki. Szily Aurélt dicséretben részesítették A gerinczes állatok szemének fejlődése c. monográfiájáért. 75 Az 191 l-es év két jutalmazott)a a lépfene-bacillussal kapcsolatos kutatásokat tárta fel. Preisz Hugó tanulmánya volt mindkettő. 76 A bíráló bizottság (Liebermann Leó elnök, Aujeszky Aladár, Fenyvessy Béla, Krompecher Ödön, Minich Károly és Székely Ágoston) véleménye szerint „ ...Mind a kettő önálló kutatások alapján szerkesztett dolgozat, a mely tudásunkat több tekintetben jelentékenyen előbbre vitte ... több nagyjelentőségű, új tudományos tételt állapít meg. " 71 Az általunk vizsgált időszak utolsó jutalmazott)a Tangl Ferenc 1913-ban szintén két tanulmánya alapján kapta meg a Mészáros Károly-féle alapítvány jutalmát. A bizottság (Udránczky László elnök, Jendrassik Ernő, Krompecher Ödön, Preisz Hugó és Tellyesniczky Kálmán) beszámolójában részletes tartalmi ismertetést közöl. 78 Szenger Ede-díj Bár — mint azt az előzőekben ismertetett pályázatoknál már többször említettük — sok esetben sikertelenül zárult a jutalomdíjak kiosztása, az orvosi szakirodalom fejlesztésére fordítható jutalomdíjak, alapítványok tovább szaporodtak. Szenger Ede (1833—1904) végrendeletében 20 000 koronát hagyott az OrvosegyesületxQ, orvostudományi szakmunkák jutalmazása céljából. Az alapszabály értelmében az Orvosegyesület „ ...felváltva egyik évben nyílt pályázatot hirdet kész, még nem publikált dolgozatok díjazására, a másik évben pedig az igazgató tanács által kitűzött valamely pá2 A budapesti kir. Oi-vosegyesület 1907-ik évkönyve. Szerk.: Lévai József. Bp., Pesti Lloyd, 1908. 166. 200—201. 3 Udránszky László: A látás élettana. In: Grósz—Hoór: A szemészet kézikönyve. 1. köt. Bp., 1909. 4 Megj.: Orvosi Hetilap, 1906, 50, 31, 745—750. 5 A budapesti kir. Orvosegyesület 1909-ik évkönyve. Szerk: Blaskovics László. Bp., Pesti Lloyd, 1910. 161—162. 6 Preisz Hugó: Kísérletes tanulmányok a lépfene virulentiájáról és a vele szemben megnyilvánuló fogékonyság és immunitásról. (Önálló munkaként 1908-ban jelent meg) Preisz Hugó: Vizsgálatok a lépfenebacillus variálásáról és szelídítésének mibenlétéről. Magyar Orvosi Archívum, 1911. 7 A budapesti kir. Orvosegyesület 1911-ik évi évkönyve. Szerk.: Blaskovics László. Bp., Pápai, 1912. 201—202. 8 A budapesti kir. Orvosegyesület 1913-ik évi évkönyve. Szerk.: Bálint Rezső. Bp., Pápai ny. 1914. 396—397.
