Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 174-177. (Budapest, 2001)

ADATTÁR — DOCUMENTS - Csapody István: Szemész életrajzom — munkáim jegyzéke

a szigorlóim. Tíz féléven át előadója voltam az iskolaorvosi és egészségtan tanári tanfolyamnak is. A szemorvostársaság volt az aréna, ahová küzdeni és győzni jártam. Az ülésekről soha nem hiányoztam, szívesen hallgatott előadó, buzgó titkár (1923-1925), öt évig (1945-1950) elnök is voltam. Jó hírük volt a továbbképző előadásaimnak: a szemészetnek, a műtéttannak fejlődéséről (4.13), a szemészeti kórhatározásról és hibáiról (5.18), a műtéti javallatokról. Mindig szabadon adtam elő, jegyzeteket sem használtam. Kettesy szívesen emlékezett arra, hogy az én rábeszélésemre pályázott a debreceni katedrára. Egyszer megtámadtam a közellátóság keletkezéséről vallott egyoldalú nézetét (3.34). S mikor visszaültem Imre József mellé, kezemet megfogva szólt: „Pista, nagyszerű voltál!" Ez nála ritka nagy dolog volt. Mint titkár sokat dolgoztam, Blaskovics el is várta. Gondoskodtam ülésjegyzőkönyvről, megjelent a Szemészetben, németül is készült két német folyóirat számára. Dolgot adott az optikusügy, mennyiben dolgozhatnak szemorvosi rendelvény nélkül, végrehajtási utasítást készítettünk a kereskedelmi minisztériumban. A csökkentlátásúak külön oktatásáért (5.10) is több értekezletet tartottunk, több fórumot bejártam. Nagyobb munka volt az országos statisztika (5.1) a trachoma elterjedéséről, amelyet a Szemorvos Társaság megbízásából készítettem. Az iratok nagy tömege tanúskodik ilyen munkámról. Az egészségügyi minisztériumban alakult országos trachomabizottság elnöke voltam. Igen nagyszámú értekezleten tárgyaltuk meg a tennivalókat, a védekező és felszámoló harc menetét. Pontos jegyzőkönyvről Mócsy Márta dr. gondoskodott. A minisztertől dicsérő elismerést kaptam. Azután tagja lettem az Egészségügyi Tudományos Tanács szemész szakbizottságának, ahol sok témát referáltam: a glaukomások gondozását (3.47) (3.51), akik számára észlelőlapot is szerkesztettem. A rendelők számára tanácsokat, a betegek számára tudnivalókat írtam össze, mindezt előzetes körkérdés után. Szó volt a felcserképzésről, a szembankról és egyebekről, amit nekem osztottak ki. Súlyosabb feladatokat kaptam az Igazságügyi Tanácstól, nagyszámú aktára kellett választ adnom, mint legfelsőbb szemészi véleményt, bűnügyekben is. Szinte szakadatlanul el voltam látva különféle írásbeli feladatokkal. Volt jogi természetű működésem is: szemészeti fegyelmi ügyek véleményezése, kihallgatások. Nyugodt lelkiismerettel gondolok vissza ezekre, sohasem végeztem azonban szívesen szimulánsok leleplezését, amire a helyőrségi kórházban volt rá alkalmam. A Tudományos Akadémia megbízásából számos szemész, egy plasztikai sebész és egy állatorvos minősítésében vettem részt, mint bizottsági tag vagy elnök és mint opponens azaz támadó kritikus. Azt is idejegyzem, hogy nagyszámú tudományos cikket lektoráltam, könyveket ismertettem (9.1...9.8). Evvel munkához jutok a nyugalom éveiben is. Adnak szavamra, de azt is megbecsülik, hogy minden feladatot késedelem nélkül teljesítek. Példa arra is volt, hogy részletes véleményemet neves szerzők előzetesen kikérték készülő kéziratukról s kérték javításra szolgáló tanácsomat. Irodalmi működésem ideje meghaladja a négy évtizedet, dolgozataimnak száma a százhatvanat. Munkásságom szakadatlan volt. A negyedik évtizedben szaporodtak az értékes munkák, de éppen a szemészeti etikámat jóval korábban megírtam (1.1). Leginkább a műtéti kérdések érdekeltek, de irodalmi működésem a szemészet egész birodalmára kiterjed: élet- és kórtan, klinikai megfigyelés, egészségtan is foglalkoztatott. (8.1...8.9) (8.11), de főként az oktatás. Úttörő munkám volt az élő szem megmintázása érintkező szemüvegek rendelése céljából. Sok kísérletre volt szükség különböző paraffinokkal, más-más formájú üvegtubusok-