Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 170-173. (Budapest, 2000)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Kapronczay, Katalin: A cenzúra szerepe a magyarországi természet- és orvostudományi szakirodalom kiadástörténetében

is számos példa, hogy orvosi és egészségügyi szempontok alapján kellett a tiltásokat alkalmazni. A Kassán, 1829-ben kiadott Gemeinnütziger und erheiternder ... Hauskalender ... (Carl Werfer nyomdájából került ki) több kuruzsló gyógymódot ismertetett, ugyanebben az évben a Szigethy Mihály által kiadott Miskoltzi Nemzeti Magyar Kalendárium jó tanácsokat tett közzé a melankólia és a hipochondria gyógyításával kapcsolatban. A Helytartótanács a cenzor primarius javaslatára általános figyelmeztetésben részesítette a vidéki cenzorokat és felhívta a figyelmüket, hogy tiltsák ki a babonás gyógymódok ismertetését a kalendáriumokból.

30 A harmadik eset érdekes módon szintén ebben az évben történt. Nagy Antal

31 budai cenzor 1828. december 28-án jelentette, hogy Landerer Anna budai nyomdájából olyan német nyelvű kalendárium került ki az 1829. évre, amelyben több kifogásolható rész van. Észrevehető módon az ellenőrzés után kerültek ezek a fejezetek a kalendáriumba. így a rejtvényrovatban is olvashatók az egészséget károsító gyógymódok leírásai. „ ... az országos főorvosnak is beleszólása volna a dologba, ugyanis varázsszerekről esik szó... Mivel özv. Landerer Anna nyomdája előre megfontolt vakmerőséggel megsértette az előírásokat, szigorúan meg kellene inteni. " A Helytartótanács 1829. január 13-án utasította Buda város magisztrátusát a függelék eltávolítására.

32 Nem orvostudományi témakörben íródott, hanem általános természetfilozófiai eszméket taglalt vámosi Pap István A természet munkáiról tett új böltselkedés c. művében, amelyet 1817 elején adott be cenzúrázásra. (Meg kell jegyeznünk, hogy a kézirat elveszett és később sem került kiadásra, így csupán a cenzori vélemények alapján alkothatunk képet a munkáról.) Későbbi értékelői szerint a szerző ebben a művében mutatja meg leginkább a keresztény világnézettől való elszakadást, az ókori görög szellemiségre épülő humanizmusát.

33 A budai cenzor, Nagy Antal március 31-én avval a megjegyzéssel továbbította a Helytartótanácsnak a kéziratot, hogy az csupán fizikai dolgokat taglal: a világ keletkezéséről, a bolygókról, a csillagokról, a föld, a hold, a nap mozgásáról, különféle természeti jelenségekről. Javaslata szerint szakember véleményét kell kikérni, hogy a tudományos felfogásnak megfelel-e. A cenzor mindenesetre azon a nézeten van, hogy érdemes a kinyomtatásra. A Helytartótanács az egyetem tanácsának küldte el a kéziratot. A munka elemzését és bírálatát végül is Tomtsányi Adám (1755—1831), a fizika és a mechanika professzora készítette el, július 24-én küldte el a jelentést. E szerint a szerző új ideákat ígér a címben, ám ezeket nem valósítja meg. Olyan megállapításokat tesz, amelyeket a józan filozófia már nem fogad el: Leukipposz és Démokritosz elméletét újítja fel. A bíráló nem tartotta helyesnek az atomokról szóló elmélkedést, vagyis azt, hogy a világot az atomok alkotják, amelyek 30 O. L. Htt. Dep. Rev. Libr. 1829. Fons 4. pos. 39. 31 Nagy Antal (1774—1847) horvát származású ügyvéd. Lelkiismeretes és megbízható, ugyanakkor udvarias, tapintatos és jó irodalmi ízléssel megáldott cenzor volt. 1815—1840 között a budai cenzúra "legfőbb ura". Egyetlen "ballépése" a Katona József: Bánk fó«-járól alkotott hírhedt bírálata volt. 32 Forrás: O. L. Htt. Fond. C 60. Dep. Rev. Libr. 1839. Fons 47. pos 1—2. Közli: Mályuszné: i. m. 565. 33 Vámosi Pap István (1790—1831) református lelkész, esperes, már vallásfilozófiai munkájával is indulatokat váltott ki, hiszen a keresztény vallásfelekezetek egyesüléséről és elsősorban azok megbékéléséről nyilatkozott. Természetfilozófiai írásai is ismertek. Filozófusként Kant követőjének vallotta magát, ezért a kortársak közül sokak szimpátiáját és megbecsülését érdemelte ki.