Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 170-173. (Budapest, 2000)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - Kapronczay, Katalin: A cenzúra szerepe a magyarországi természet- és orvostudományi szakirodalom kiadástörténetében
Szemelvények a korszak cenzúrai irataiból — tekintettel az orvosi és természettudományi szakirodalomra Amennyiben időrendben vizsgáljuk át az orvostudományi témakörbe tartozó iratokat, két olyan ügy érdemel figyelmet, amely az országos főorvos orvos-cenzorrá való kinevezése előtti időből származik. Említettük, hogy a könyvtárak anyagának ellenőrzése is a revizor feladatai közé tartozott. Az alábbi ügyirat szerint azonban már a könyvrendelések is átmentek a Könyvvizsgáló Hivatal rostáján. Beresevich József 1801. szeptember 19-i jelentésében felterjesztette azt a könyvlistát a Helytartótanácshoz, amelyet a pesti egyetem professzorai az 1800. évi lipcsei könyvvásár katalógusa alapján állítottak össze és a köteteket az egyetemi könyvtár számára szerették volna megrendelni. A javaslattevők között volt Wintert Jakab József ( 1739—1809) profeszszor 38 kötettel, Schraud Ferenc (1761—1806) 9 kötettel, Kitaibel Pál (1757—1817) 6 könyvvel, Szüts István (1756—1821) 32 kötetnyi kívánsággal. A Központi Könyvvizsgáló Hivatal orvosi könyvet is kiemelt a megrendelendők közül. Csak elismervény ellenében olvasható munkának („ erga schedam " kategória) minősítette Wolf Davidson: Versuch über den Schlaf c. müvét. 20 Ezen túlmenően Kant és Fichte több írását vagy teljesen letiltotta, vagy csupán átvételi elismervény ellenében tartotta kölcsönözhetőnek. 21 Az átvételi elismervény szövege azt tartalmazta, hogy a kölcsönző kizárólag saját személyes használatra, a benne foglalt elítélendő és tudománytalan nézetek megcáfolása végett, tudományos célból veszi át a könyvet és kötelezi magát, hogy másnak nem adja tovább. Török Lajos 22 orvosi népszerűsítő jellegű könyvével kapcsolatban 1802. február 28-án szintén Beresevich József terjesztett feljelentést a Helytartótanácshoz. Ezek szerint Patzko, pesti nyomdász juttatta el a kérdéses kéziratot cenzorálásra. Címe: Neue durch Erfahrung bewahrte Theorie der Heilkunde nach cosmologisch-physiologischen Grundsätzen. A jelentés szerint: „... számos gyógyszert ajánl és egészségügyi tanácsot tartalmaz, amelyek esetleg nem javára, hanem ártalmára válnak az embereknek. " Beresevich indítványára a Helytartótanács 1802. március 12-én átküldte a kéziratot az Orvostudományi Karnak véleményezésre. A Kar az Egyetemi Tanácshoz továbbította, ahol a következő vélemény született: „... a kéziratban fejtegetett eszmék fiktívek, nem a dolgok természetéből következnek, hanem elvont gondolkozás eredményei; az ajánlott gyógyszerek is nélkülözik a valóságos orvosságok tulajdonságait. " A továbbiakban rosszallóan állapították meg, hogy az az évi 20 Davidson, Wolf (1772—1800) Berlinben praktizáló orvos volt. Fenti könyve 1795-ben jelent meg, de ismert munkája az állati magnetizmusról szóló 1798-ban kiadott és az Einfluss der weiblichen Tracht auf die Gesundheit c. is. Id. Gurlt, E. —Hirsch, August: Biographisches Lexikon der hervorragenden Aerzte aller Zeiten und Völker. Bd. 2. Müchen — Berlin, Urban u. Schwarzenberg, 1962. 190. 21 Forrás: O. L. Htt. Fond C 60. Dep. Rev. Libr. 1801. Fons 16. pos. 9. Közli: Mályuszné: i. m. 338—339. 22 Török Lajos gróf (1748—1810) tanulmányi kerületi igazgató, szenvedélyes vegyész volt (egyébként Kazinczy apósa), de vonzódott az orvostudományhoz is. Orvosi témájú könyve még a nem kis botránnyal övezett, állítólagos kolera-ellenes gyógyszer, az ún. rusztinctura ismertetése, közreadása. Nagy viharokat kavart, hogy a szert minden tiltás ellenére is alkalmazta lakóhelye lakossága körében. Hasonlóan tudománytalannak ítélték meg az iratokban tárgyalt Neue durch Erfahrung... című munkáját is.
