Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 170-173. (Budapest, 2000)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Károly, László: Tolna megye egészségügye a 18. században

engedhetik be a területükre, akik a szalánkeméni vagy a péterváradi zárlaton átestek. A karantén fontosságát aláhúzta Garelli egészségügyi főtanácsos véleménye, amelyben hang­súlyozta, hogy a pestist gyógyítani nem tudják, csak a vesztegzár és más egészségügyi in­tézkedés hatásos. Dec. 14-én Vassy Tóbiást, a megye Földváron székelő egészségügyi megbízottját és a megyei embereket megvádolták azzal, hogy nem tartják be az előírásokat: útlevél nélkül hajókat engedtek át Pest felé, civileknek és a katonák állatait gondozó pászto­roknak engedélyezték, hogy a réven átkeljenek. Egy ilyen eset a Fejér megyei alispánnak is tudomására jutott, mert ezek az emberek megjelentek megyéje területén. A Helytartótanács 1739. jan. 13-án Vassyt enyhe megrovásban részesítette: „Mondják meg Vassynak, hogy engedélyezése szabálytalan. " A budai egészségügyi bizottság még márc. 27-én hozzájárult ahhoz, hogy a bogyiszlóiak és a fajsziak átkeljenek a Dunán dunántúli szőlőjük művelésére, de az engedély időtartamát a járványhelyzet alakulásától tette függővé. A megyében az első megbetegedések a megye közepén, Kajdacson jelentkeztek jan. 3­án. A falu, félve a karantén okozta kellemetlenségektől, ezeket eltitkolta, a bíró és a plébá­nos hallgatólagos beleegyezésével, halottaikat éjjel, titokban temették el. Másfél hónap múlva a pestis Varsádra is átterjedt. Mikor a nemesi közgyűlés Eitz János Györgyöt, a pincehelyi volt katonai sebészt megyei fizikussá választotta márc. 3-án, a megye még nem tudott a pestisről, bár annak megjelenésére számítottak, mert jan. 13-án 8 személyt egész­ségügyi biztosi teendők ellátásával bíztak meg. Eitz megválasztását azzal indokolták, hogy miután a felsőbbség kívánja az önálló megyei fizikust, de a megyében nincs orvos, ezért sebészt választottak erre a tisztségre. Valójában azonban az orvos fizetését sokallták. Az ő illetményét 300 Ft-ban állapították meg. A Helytartótanács részéről Pálfy János gróf örömmel üdvözölte a megyének ezt az elhatározását, mert a pestisjárvány miatt szükség volt a területen egy irányító szakemberre. Február—március hónapban a katonák és a Szlavóniából jöttek számára Szekszárdon 42 napos karantént létesítettek. A megye akkori ismerete szerint az első megbetegedések márc. 16-án Varasdon voltak. Hamarosan Bonyhádon is jelentkezett a pestis. 3 hét múlva már Bátaszéken is voltak bete­gek. Perczel József alispán jelentése szerint itt a járványt a Belgrádból hazatérő katonák okozták, akik hátrahagyták pestisben megbetegedett társaikat. A megye Varasdra sebészt küldött, az elkülönítés végrehajtására 8 személyt rendeltek ki őrnek, akiknek az első hónap­ra személyenként 2,33 Ft-ot fizettek. Gondoskodtak a sírásók javadalmazásáról is. Apr. 20­án egy sebészt 2 pénztárossal gyógyszerért Budára küldtek. 6 vesztegzár-biztost neveztek ki, 42 Ft fizetéssel. Közben szigorodtak az országos előírások is: a járványügyi előírások megszegéséért ápr. 21-én halálbüntetést helyeztek kilátásba. A megyében a megbetegedtek száma nőtt. Ebben az időben a pestis főképp a völgységi járásban és (Sió)Agárdon terjedt el, de áthúzódott a szomszédos baranyai településekre is. Máj. 21-én az alispán jelentette, hogy Eltzet a megyeszékhelyen, Simontornyán kénytelen volt 300 Ft-ért járványorvosnak alkalmazni, „mert olcsóbbat nem kaphattak. " Jún. 4-én Somogy megye felé a két megye közreműködésével záróvonalat hoztak létre a Sió és a Kapós vonalán, amelyen szept. 17-től csak két átjárónál (passus), Ozoránál és Simontornyánál lehetett átmenni sebészi ellenőrzés után. Ez az intézkedés eredményes volt, mert a pestis Somogy megyére nem terjedt át. A járvány első felének elterjedési területén 15 községben történtek megbetegedések, melyek sok esetben csak október hónapban szűntek meg. Közben újabb falvak is fertőződtek. A kajdacsiak a pestist annyira el tudták titkolni, hogy a megye, mit sem sejtve, májusban még 2 napig ott tartotta gyűlését. A fertőzést végül csak júliusban fedezték fel. A járvány idején

Next

/
Oldalképek
Tartalom