Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 170-173. (Budapest, 2000)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Károly, László: Tolna megye egészségügye a 18. században

TOLNA MEGYE EGÉSZSÉGÜGYE A 18. SZÁZADBAN DR. KÁROLY LÁSZLÓ A pestisjárványok kora (1700—1740) A 18. század első felében Tolna megye népesedésének alakulásában két dolog játszott szerepet: a Rákóczi-szabadságharc és a németek betelepítése. Erre mindkét esetben lényeges befolyást gyakorolt a hozzákapcsolódó pestisjárvány. Nagy veszteséggel járó következménye miatt a betelepítés majdnem az egész századra elhúzódott.* Tolnán 1698-ban élelmiszerraktárt létesítettek, amely nyilván a patkányok elszaporodásával járt. Szerencsére pont ekkor pestis nem volt az országban, a patkánybolhák nem fertőződtek, így a járvány nem tört ki. A pestisjárvány 1706-ban a Rákóczi szabadságharc idején Nagyszebenben kezdődött és fokozatosan az egész Dunán inneni területre elterjedt. Magas halálozással járt és a hadviselésben is patt helyzetet teremtett: nem volt, aki harcoljon, legyenek azok kurucok vagy labancok. Ez fontos oka volt a harcok elhúzódásának. Tolna megyében a kurucok és a labanc rácok közt öldöklő harc volt. Kölcsönösen az asszonyokat és a gyerekeket sem kímélték.

1 Végül a rácok kiszorították a kurucokat a megye területéről. 1708-ban a Duna partján oly jól működő kordont hoztak létre, amely nemcsak a kurucokat akadályozta abban, hogy a Dunántúlra betörjenek, hanem a járvány megyei elterjedését is megfékezte. 1709 őszén mindössze a Duna-menti Madocsán voltak megbetegedések. 1710-ben azután Székesfehérvár környékéről terjedt el a pestis a megye északi részén. Súlyosságát jelzi a simontornyai várkapitány Nádasdy József tábornokhoz Veszprémbe írt levele: „Éppenséggel Tolna megye nem áll többől, mint 21 nyomorúságos faluból és a jobbacskákból is ötöt nem a nemes vármegye, hanem a pestis bírja. " A járvány tovább terjedt Baranyában, Pécset és Siklóst is elérte. Lazarettet is felállítottak. Pécsen ekkor 41 ember halt meg. (A vesztegzár hatásosságáról már 1708-ban meggyőződtek, amikor az ezt alkalmazó Szegednek 182 vesztesége volt, szemben az ezt mellőző Araddal, ahol 3000 ember halt meg. Egyébként pestis elleni vesztegzárat Magyarországon sikeresen 1510-ben Nagyszebenben alkalmaztak először. Akkor a város megmenekült a járványtól.) Dec. 27-én /. József rendelete alapján a még nem fertőzött területek védelmére a Péterváradtól Simontornyán és Veszprémen át Komáromig záróvonalat hoztak létre. A kordon a nagy kiterjedés következtében hatástalan volt. * A jegyzetekben használt rövidítések: NK: Tolna megye nemesi közgyűléseinek jegyzőkönyvei, NKI: Tolna megye nemesi közgyűléseinek iratai, TML: Tolna megyei Levéltár 1 Károly László: A tolnai egészségügy kezdetei; Medicus Universalis 31. 1998. 192