Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 170-173. (Budapest, 2000)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - Jobst, Ágnes: Tizenhatodik századi kalendáriumaink egészségügyi előírásai
denki számára értékes útmutatóul szolgált, tanácsait figyelemmel kísérték. Feltüntette a leánykérés, a házasságkötés kedvező napjait, sőt még az alkalmas percet is meghatározta, amikor a csecsemőt elválasztani, a gyermeket körülmetélni, s vele a Korán olvasását megkezdeni kell. Megmondta, mikor alkalmas fürdőbe menni, szőrteleníteni, tüzet gyújtani, hashajtót bevenni, eret vágatni, tapaszt föltenni. 8 A kalendáriumok használatára vonatkozó adalékkal szolgál számunkra Nádasdy Tamásné Kanizsay Orsolya 1545. december 22-én írott levelének részlete, melyben Bécsben tartózkodó férjeurát kalendárium küldésére kéri. 9 A kért naptár magyar nyelvűségét alátámasztja, hogy Kanizsay Orsolya saját bevallása szerint németül nem tudott, feltehető, hogy latinul még kevésbé. A kalendáriumok 16. századi elterjedését bizonyítja az a tény is, hogy a század dereka táján átalakul a levelek keltezése. Kanizsay Orsolya 1545 előtti leveleiben még a datálás egy korábbi, csízió vagy öröknaptár használatára utaló típusát alkalmazza: „Költ az Kd várába, Sárvárba, Szent Zsófia asszony nap után való pénteken 1541. " A század derekától megjelenik az év, hó, nap szerinti keltezés: „Datum az K. Sárvárába. 9. Mártii 1549". 10 Ez arra utal, hogy Nádasdy kastélyában akkor már mai értelemben vett, tehát évről évre megjelenő naptárt használtak. A 17. századra — éppen a naptárak hatására — a dátum szerinti, modern keltezés vált általánossá. E naptárak kisalakúak, többnyire nyolcad, nemritkán tizenhatodrét formátumúak, ami azt a célt szolgálta, hogy az élet bármely helyzetében könnyen kézbevehetők legyenek. A meglévő példányok állaga, a lapokon található szennyezett foltok, töredező sarkok is erre utalnak. A fennmaradt címlapok hangsúlyozottan tüntetik fel a rendszerint külhoni tudós szerző nevét, aki tekintélyénél fogva mintegy hitelesíti a naptárban foglaltak igazságát. Felépítésük azonos. Az első rész, a hónapokra osztott tulajdonképpeni naptár a hónap napjait függőleges oszlopban helyezi el, melyeket a hét napjaira utaló kisbetűk a—f-ig követnek. Mellettük az adott napra rendelt szent vagy ünnep neve olvasható, majd a bolygók állásának, nap és hold járásának, égitestek fényszögkapcsolatainak jelei következnek. Ezután különféle gyakorlati tudnivalókra vonatkozó speciális jelölések állnak. A tulajdonképpeni naptárrészt több ízben jeles bibliai idézetek szakítják meg, a hónapokat pedig disztichon vagy tetrasztichon formában írott ún. naptárversek követik. Sok kalendárium anyagi támogatás reményében — a kor szokásának megfelelően — valamely főúrhoz vagy főpaphoz intézett ajánlással vezeti be a második részt. Ez utóbbi a gyakorlati tudnivalókat a csillagok járásából kifejtő prognosticon, más elnevezéssel judicium, practica, vagy astrologicum, 11 mely az élet különböző területeiről az idő fogalmához különféleképpen kapcsolódó gyakorlati igényeket elégít ki. Számba veszi az időjárás várható alakulását, a terméskilátásokat, járványok, és betegségek fenyegető veszélyét, közzéteszi a vásárok és postajáratok rendjét, ismerteti a környezetünkben élő népeket, nemzeteket. Hazánkban a 16. században nyomtatott kalendáriumok közül huszonhat hozzáférhető. Mivel a fennmaradt példányok javarészt könyvtáblából kiáztatott töredékek, tartalmi elemzés céljára mindössze néhány darab használható fel. Tizenhatodik századi kalendáriumaink 8 Mazahéri, Aly: A muszlimok mindennapi élete a középkorban a 10-től a 13. századig. Bp. 1989. 199—200. 9 Károlyi Árpád—Szalay J.: Nádasdy Tamás nádor családi levelezése. Bp. 1882 . 76. 10 Gryneus T.— Vida T.: Szegedy-Fraxinus Gáspár levelezése. • (Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Adattár 1355—94.) 11 Mivel az asztronómia vetette meg a prognózisok elméleti alapját, az azon alapuló gyakorlati tudnivalókat practicának nevezték