Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 170-173. (Budapest, 2000)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Jobst, Ágnes: Tizenhatodik századi kalendáriumaink egészségügyi előírásai

király pártfogását is élvező Regiomontanust bízta meg a naptárjavítás tervének kidolgozásával. Regiomontanus halála miatt ez elmaradt, s a tridenti zsinat XIII. Gergely pápára bízta a reform végrehajtását. Gergely 1576-ban bizottságot hívott össze e célból, mely Lilies (Liglio) Alajos perugiai egyetemi lektor javaslata alapján készítette el az új naptárt. A reform irányelveit a pápa „Inter gravissimas" kezdetű bullájában 1582. február 24-én tette közzé. A Julius-féle naptár immáron tíz napra duzzadt pontatlanságát oly módon küszöbölte ki, hogy 1582. október negyedikét követően tizenötödike írását rendelte el. Ezzel lényegében kialakult az idő mérésének mindmáig érvényes egzakt rendszere. A Gergely-féle naptárreform magyarországi fogadtatása korántsem talált általános elismerésre. A kifogások nem tudományos, hanem vallási alapon jelentkeztek, mivel a protestáns felekezetek ellenálltak a Rómából származó reform kísérletének. A katolikus papság 1583-ban, a pozsonyi országgyűlés 1588-ban, az erdélyi országyűlés 1590-ben járult hozzá az új naptár bevezetéséhez. A köztes időszakban születtek a mindkét időszámítást, a Julianus és Gregoriánus naptárt egyaránt feltüntető ún. ó- és új kalendáriumok, mint például a Manlius János által 1585-ben Németújvárt, a Csáktornyái János és Újfalvi Imre által 1593-ban, illetve 1599-ben Debrecenben nyomtatottak.

2 A reformáció fellegvárában, Debrecenben ezt követően három éven keresztül szünetelt a naptárnyomás, melynek oka a magyar országgyűlés azon 1599-es rendeletében keresendő, amely súlyos pénzbírság terhe alatt a régi naptár használatát megtiltotta.

3 Az idő múlásának nyomon követésére alakult ki a naptár műfaja, mely a múló napok sorát írásban rögzítette. Az évente megjelenő kalendáriumok előtt kétféle naptár volt használatban. Az egyik típus az úgynevezett öröknaptár, mely az állandó ünnepeket s a szentek neveit változatlan naptári helyükön közölte. A mozgó ünnepeket, mint például a húsvétot, valamint a vasárnapokat aranyszám és vasárnapi betű segítségével határozták meg, melyeket naptárkerékről olvastak le.

4 A középkori naptárak másik típusa a csízió. A csízió eredeti latin szerkezetében vers, melynek minden disztichonjához egy-egy hónap kapcsolódik. A disztichon szótagszáma a hónap napjainak számához igazodik. A szentek neveinek első szótagja a disztichon annyiadik szótagját képezi, ahányadik napra az adott ünnep esik. Többnyire tizenhárom-tizenhét értelmes szótagot tartalmaz, a többi hézagpótló, illetve összekötő szereppel bír. Az arab és olasz asztrológusok művei — kalendáriumok, prognosztikonok — a könyvnyomtatás első, illusztrált termékei között találhatók. Közös mintájuk Regiomontanusnak Fekete Városi Györggyel (Georgius Peurbachius) közösen harmincnyolc esztendőre, 1475—1513-ig szerkesztett, Nürnbergben 1472-ben, illetve 1474-ben német és latin nyelven kinyomtatott, Mátyás királyunknak ajánlott kalendáriuma.

5 Az első nyomtatott magyar nyelvű naptárt Székely István szerkesztette, s 1545-1550 között Krakkóban nyomtatta. Elő2

RMKl. 217, 268, 308. * A magyar országgyűlés 1599. évi 45. törvénycikke. In: Borsa Gedeon közleménye. Magyar Könyvszemle. 1977. 378—380. 4 Három magyar öröknaptár ismert: ezek a Müncheni (1416—35) és a Winkler (1506 k.) kódex, illetve a Batthányi-misekönyv (1489) mellett találhatók. Kuriózumként itt kell megemlíteni egyik rovásírásos nyelvemlékünket, az ún. Marsigli-féle naptárt (1450-1515). * Jfankovich Miklós]: Kalendáriumok ujj abb készitését 's használását Európának virágzó Nemzetei a' Magyaroktól költsönözvén, ennek tudatlanságával Schwartner Királyi Professortól Hazafiaink ok nélkül vádoltattak. Tudományos Gyűjtemény. 1829. VII. köt. 72—97.