Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 170-173. (Budapest, 2000)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Jobst, Ágnes: Tizenhatodik századi kalendáriumaink egészségügyi előírásai

TIZENHATODIK SZÁZADI KALENDÁRIUMAINK EGÉSZSÉGÜGYI ELŐÍRÁSAI JOBST ÁGNES „Én vagyok az asztronómus Ismerem a Nap és a Hold Jövendő fogyatkozását, a csillag segítségével praktikusan kisüthetem hogy termékeny év lesz-e jövőre vagy drágaság és háborús veszély, máskor meg mi minden betegség, Milesius megmondhatja a kezdetét." A kalendárium kialakulása Az ember örök törekvése, hogy az idő végtelen folyamát emberileg felfogható kisebb egységekre tagolja. Ebben nyújtottak segítséget az égitestek a maguk kiszámítható, rendszeres mozgásával. Már az ókori Mezopotámiában, a Tigris és Eufrátesz völgyében a csillagok járásához igazították a tavasz kezdetét és a nagyobb ünnepeket. Problémát az időnek a két fő égitest, a Nap és Hold járásához való minél pontosabb igazítása, a szoláris és lunáris év kialakítása okozott. Nem csoda hát, ha az emberiség gondolkodásának történetét mintegy 2500 esztendőn keresztül végigkísérték az időszámítás pontosításának kísérletei. Romulus Kr. e. 750-ben tíz hónapra osztotta az évet, mely Mars isten tiszteletére a márciussal kezdődött, és a decemberrel, mint tizedik hónappal zárult. Numa Pompilius Kr. e. 669-ben január és február hozzáadásával a tizenkét hónapos évet vezette be. Ennek egyenlőtlenségei vezettek Kr. e. 46-ban a Julius Ceasar féle naptárreformhoz, mely a minél pontosabb számítás érdekében az évek folyását négy éves, 365 és 366 napos évekből álló ciklusokra osztotta, egyúttal az év kezdetét március elseje helyett a római hivatalváltozások időpontjára, január elsejére tette. A római szenátus azzal hálálta meg Ceasar naptárjavító tevékenységét, hogy a Quintiiis hónapot, melyben született, Júliusnak nevezte el. A Julius-féle kalendáriumot a kereszténység is átvette és megtartotta, holott Claudius Ptolemaios, a Kr. u. 2. században élt asztronómus már tisztában volt annak hiányosságaival és továbbfejlesztésének szükségességével. A 13. században élt neves pap-természettudós, Roger Bacon angol franciskánus szintén szóvá tette a naptár hibás voltát. Miután a 15. században egyházi zsinat elé került az ügy, 1476-ban IV. Sixtus pápa a világhírű asztronómust, a Mátyás magyar ' Hans Sachs Eigentliche Beschreibung aller Stände auf Erden. (Trankfurt, 1618) c. müvének jelmondata