Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 170-173. (Budapest, 2000)
KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - Lárencz, László: A fővárosi drogista szakiskola és a drogista szakma oktatásának története
A drogisták, tehát — saját megfogalmazásom szerint — gyógy- és vegyszerek, mérgek, egészségügyi, pipere- és háztartási cikkek kereskedésével foglalkozó személyek, és az előirt szakképesítés után önállóan, különböző gyógyszer-vegyszer nagykereskedésben „szakképzett kereskedőként" dolgoztak, pl. a a Kochmeister és utódainál, vagy a Török-Labor gyógyáru-nagykereskedő cégnél, stb. A századfordulón az általános műveltség társadalmi, sőt politikai fogalom volt. Az általános műveltség jelentette az ismereteknek és a társadalmi pallérozottságnak azt a standartizált szintjét, amely birtokosát arra minősítette, hogy a polgári társadalom teljes értékű tagjaként ismertessék el. A dualizmus korai szakaszán létrejött és az 1900-as évek kezdetén szerephez jutott és teret nyert a magasabb szintű népoktatás, a polgári iskolák hálózata is. A kereskedelmi iskolák mellett kisebb jelentőséggel működött a szakosított iparági magánhivatalnokokat képző felsőfokú ipari szakiskola is. Ezek a kereskedelmi iskolában oktatott szokásos adminisztratív ismeretek mellett bizonyos iparágak szerint árú és szakmai ismereteket is oktattak. Ez volt a helyzet a drogisták szakoktatása terén is. A drogisták 1903-ban a Drogista Ifjak Egyesületét alapították azért, hogy a drogkereskedelemben működő alkalmazottak szervezettebb kapcsolata jöjjön létre. Az egymásközti kapcsolattal igyekeztek tudásukat és szakma iránti szeretetüket elmélyíteni. A drogisták a szakképzéshez és a képesítéshez kötés kérdését hosszú éveken át felszínen tartották mindaddig, amíg sikerült az ipartörvényben a drogistaságot képesítéshez kötni. A szakképzés fontosságát az 191 l-es és az 1925-ös Drogista Kongresszuson dr. Szahlender Lajos (1877—1946) gyógyszerész, a drogista szakoktatás lelkes művelője propagálta. A drogisták legjelentősebb vívmánya volt a Drogista Szakiskola megszervezése és beindítása. Az első tanév 1909/10-es iskolai évben indult be dr. gróf Festetich Géza Budapest Székesfőváros akkori tanügyi tanácsnoka engedélye alapján, 1909. szeptember közepén, a Rökk Szilárd utca 13. szám alatt működő Kereskedelmi Iskolában. 4 Most nézzük az iskola létrejöttének körülményeit: 1905 tavaszán az osztrák drogisták egyesülete memorandumot nyújtott be a képviselőházhoz és a Kereskedelmi Kamarához, amelyben a drogisták jogainak nem rendeleti úton, hanem törvényben való szabályozását kívánták. A memorandum a drogistaságot önálló iparnak kívánja kijelenteni és ezen ipar gyakorlásához a kor követelményeinek megfelelő képesítés életbeléptetését kérték. 5 Az osztrák példát követve 1905-ben a Magyar Drogista Ifjak Egyesülete levelet írt a kultuszminiszterhez, amelyben kifejtették a drogisták és kereskedők egymástól való különbözőségét, rámutattak arra, hogy eddig hazánkban a drogisták semmiféle elméleti kiképzésben nem részesültek és az ún. „drogistaság" jóformán semmiféle kvalifikációhoz nincs kötve. A kultuszminiszter elfogadta a drogisták érveit és elrendelte, hogy a Műegyetem 3 hónapos tanfolyamot szervezzen, melynek tárgyát a kémia, technológia, növénytan és ásványtan népszerű előadásai képezzék. 4 Drogista és Illatszerész évkönyv 1929—1932. évfolyamai, Bp., Bíró Nyomda (1933). 5 Vegyi Ipar 6, 9. (1905) — Gyógyszerészi Hetilap 334. (1905)
