Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 170-173. (Budapest, 2000)

KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - Wix, Györgyné: Gens Rulandica — Egy híres német orvoscsalád magyar vonatkozásai

GENS RULANDICA Egy híres német orvoscsalád magyar vonatkozásai WIX GYÖRGYNÉ Bizonyára sok szerzővel fordult már elő, hogy olyan téves adatot helyesbített, amely első ízben közismert, tekintélyes forrásban szerepelt, s amelyet aztán hosszú időn át számos későbbi közlésben lehetett viszontlátni. Minél ismertebb volt a név, amely az első közlés mögött állt, annál hosszabb az annak hitelt adók sora. Régi magyarországi szerzők életadatait kutatva egy bővebb összeállítás számára, gyakran kellett tapasztalnom, hogy — különösen névazonosságok esetében — milyen könnyen esnek ilyesfajta tévedésbe még egészen kiváló, gazdag adatanyagot feldolgozó szerzők is. A német, magyar és szlovák orvostörténet számára ismert a 16—17. századi Ruland család, amely pusztán azáltal, hogy tagjai mintegy száz esztendő alatt, tehát viszonylag rövid időszakban működtek, valamennyien orvosként (ráadásul különösen a Martin és Johannes keresztneveket kedvelték) jó alapot szolgáltatott ilyesfajta téves adatközlésre. Mivel a családnak több magyar vonatkozása is van, megérdemli ezek összefoglalását, s egyúttal az eddig makacsul fel-felbukkanó téves közlések helyesbítését. Ennek során az egyik legismertebb Ruland, Ruland János Dávid életadatai teljesen más megvilágításba kerülnek s egy részük egy másik, eddig nem ismert, ugyancsak Magyarországon működött orvos, Ruland János személyéhez kapcsolódik. Lauingen. A Ruland család története, legalábbis az itt ismertetett időszakban, Lauingenhez kötődik. Érdemes éppen ezért először erről a kis német városról megemlékezni, annál is inkább, mert szoros kapcsolatai voltak Pozsonnyal. Lauingenről azt olvashatjuk a Révai lexikon 1915-ben megjelent 12. kötetében, hogy „város a bajorországi Schwaben kerületben..., késői gót ízlésben épített templommal, amelyben a pfalz-neuburgi hercegek kriptája van, és egykori hercegi kastéllyal (1390-ből), amely most kórház".

1 PfalzNeuburg a 17. század elején önálló hercegség volt, s az uralkodó herceg, a protestáns Philipp Ludwig „Pfalzgraf' meglehetősen szoros kapcsolatban állt Pozsony városával. Amikor a bécsi béke után, 1606-ban a protestánsok vallásgyakorlása lehetővé vált, a pozsonyi evangélikusok Philipp Heilbrunnerhez az akkor rendkívül híres lauingeni gimnázium rektorához és ottani első paphoz fordultak. A levelet, amelyben iskola és papi hivatal felállításához kértek alkalmas személyeket, először a felvidéki evangélikus lelkészekre vonatkozó adatok szorgos gyűjtője, Johann Samuel Klein közölte.

2 A kérés meghallgatásra 1 Révai Nagy Lexikona. 12. köt. Bp. 1915. 538. 2 Klein, Johann Sámuel: Nachrichten von den Lebensumständen und Schriften evangelischer Prediger... Bd. 1. Leipzig — Ofen 1789. 35—38.