Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 166-169. (Budapest, 1999)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Kiss László: A váltóláz természethistóriájának vázlata dr. Topperzer Tamástól

helyenként a betűk összemosódása miatt egészen az olvashatatlanságig. A 2. oldal üres, majd a 3—7. oldalon található az Előszó, amelynek utolsó sora alatt a kézirat keletkezésének ideje olvasható: H.M. Vásárhelyen November 3kán 1836. A 8. oldal ismét üres, a 9. oldaltól indul a Bevezetés. A folyamatosan, oldalkihagyás nélkül írt szöveg a 218. oldalon ér véget, ezt a szerző a Vége szóval külön jelöli is. (A 15. oldal után a szerző eltévesztette a számozást, és 16. helyett a 17-kel folytatja; a kézirat 10. és 11., valamint a 74. és 75. oldala, tehát egy-egy lapja hiányzik.) A 218. oldalt követő már számozatlan 219. és 220. oldalon található a tartalomjegyzék, a Foglalat (2. ábra). A kézirat egységes, aránylag jól olvasható, határozott karakterű írással íródott. A formai elrendezés — a kétoldalt széles margó — nemcsak a szöveget teszi áttekinthetőbbé, hanem a korrektúrát is lehetővé teszi, a helyesírás egységes és többé-kevésbé következetes volta arra utal, hogy a szerző kéziratát nyomdába szándékozott küldeni. A kézirat tartalmának fejezetenkénti ismertetése Mint a Foglalatból kitűnik, Topperczer a terjedelmes Bevezetésen túl hét fejezetre tagolta munkáját, amelyek közül az 1., 2., 4. és a 6. fejezetben több alfejezet található. Bevezetés (9—17. oldal) „Az emberi életmüség (szervezet — KL.) a külső természettel sokféleképeni összeköttetésben áll" —jelenti ki már első mondatában Topperczer. Ez az összeköttetés kölcsönös, azaz az életmüség is visszahat a természetre, „s ezen költsönös visszahatás az ő léte, megmaradása, individualitása". E kettő, tehát az általános és individuális életfolyamat „súlyegyenben" (egyensúlyban — KL.) van, ha e „súlyegyen ... felfordul: az individuális lét veszélyeztetik". E „súlyegyen felbontás" különféle „tüneményekkel" (tünetekkel — KL.) jár, amelyeket közösen láznak nevezhetünk. Topperczer szerint tehát a láz nem más, mint „ az idegrendszer által eszközlött általános életműséges visszahatás rendellenes külső befolyások iránt túlságos hévtámadással" 1 Egynehány előleges érintések a Váltóláz felett általánosan (18—35. oldal) A fejezet a váltóláz „kórhatározatával", definíciójával indul: „ Váltóláznak nemleges ingerek által létesített láznemet nevezzük, melynek kórtüneményei időszakonként, s szabályosan eltűnnek s visszatérnek. "

8 Ez a szabályos „egesség s betegség cserélés" a váltóláz egyetlen patognomikus jele. (Ezt már jóval a XIX. század előtt is tudták, ezért volt a betegség latin neve febris intermittens. Rácz Sámuel „félben hagyó hideglelés "-nek, Milesz József „el-el-hagyó hideglelés "-nek fordítja 1778-ban. Mindketten Störck: Med.-prakt. Unterricht für die Feld- u. Landwundärzte [1776] című művét ültették át magyarra.) E 5 Az idézetekben hű maradtam a szerző helyesírásához. Amennyiben a reformkori terminus technicus nagyon eltér a ma használatostól, ezt zárójelben KL. jelzéssel tüntetem fel. 6 Kézirat, 9. old. 7 Kézirat, 12. old. 8 Kézirat, 18. old.