Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 166-169. (Budapest, 1999)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - Sinkovics József: Szérumszerencsétlenség 1950 — Emlékirat
műveletre 1947-ben Szegeden, a Huszák-intézetben. A punkció után Feri magához tért és elmondta, hogy azért volt eszméletlen, mert félholtra verték. Rögtön elhurcolták a kórházból, és soha többé nem láttuk öt. Ezután Markos Gyuri betegedett meg akut vakbélgyulladásban. Hoyos János és Pap Tibor (a birkózóbajnok Tóth Jóska volt a műtős) eltávolította a vörös és pattanásig feszült appendixet. Gyuri feje mellett állva én altattam őt, óvatosan csepegtetve az étert az orra és szája fölé helyezett vastag gézlapra. Gyuri meggyógyult! Itt írtam meg a Víruskutatás alapjai című könyvemet. Ebbe valaki (jóakaróm) beleírt néhány ilyen mondatot: „a dialektikus materializmus vezeti munkájában Lepesinszkáját és Bosjánt" stb. Nem mertem tiltakozni. Dr. Farkas Elek és dr. Ivánovics György szegedi professzor, a kijelölt lektorok mégis nagyon megdicsérték a kéziratot (amely kiszabadulásom után könyv alakban magyarul és németül is megjelent 1955-ben és 1956-ban). (Melléklet.) Kiszabadulásom Az ötvenes évek legelején Alföldy Zoltán (Faragó professzor utódja) és Soós József profeszszor az orvoskari dékánnal együtt okiratot szerkesztett, amely szerint az intézeti tagok nem voltak felelősek azért, hogy Faragó professzor szérumtermelési eljárásait ellenőrizzék; Faragó professzor volt felelős a saját mulasztásaiért, s a dékán nem tudott a szérumtermelésről. Továbbá A. GY. népügyész, dr. Újhelyi, dr. Havas és dr. Kelemen orvosszakértők nem tudták elriasztani dr. Erdős Lászlót attól, hogy a szérumszerencsétlenség okát tovább kutassa. Az OKI-ban nagy szakértelemmel és pontos titrálásokkal kimutatta, hogy a szérumba bekerült tetanusztoxin mennyisége sokkal kevesebb volt, mint amit a Seitz-szűrőlap magába beitathatott volna. Ezenkívül a jegyzőkönyvek adatai bizonyították, hogy a szérum szűrése a tetanusztoxin szűrése előtt történt. Erdős doktor továbbá kimutatta, hogy tetanuszspórákból toxintermelő vegetatív tenyészet nőhet ki szobahőmérsékleten tartott emberi szérumban. Az ilyen tenyészetekben termelt toxin mennyisége azonos volt a szenynyezett pertusszisz-hyperimmunsavóban talált toxin mennyiségével. Lindis vallomása szerint egy, az ACsI-ből érkezett és általa szobahőmérsékleten (egy elromlott jégszekrényben) tárolt szérumszéria zavarossá vált. Ahelyett, hogy kidobták volna, leszűrték, (Lindis szerint Faragó utasítására), de nem vizsgálták meg, mitől zavarosodott meg a szérum. Erdős doktor szerint tetanuszbaktériumos fertőzéstől! Szerinte ebből a befertőződött szérumszériából eredhetett az abban a hónapban készített teljes pertusszisz-hyperimmunsavó állomány szennyeződése. 3 így cáfolta meg Erdős doktor azt az elméletet, hogy a toxin szűrési hibák és hanyagságok miatt került a szérumba. Vizsgálataiból az is kiderült, hogy a toxin azonnal kötődött az idegrendszerhez, s ettől a ponttól kezdve antitoxinnal már nem volt semlegesíthető. A június 4-e előtt beadott toxint a június 4-e után beadott antitoxin már nem tudta semlegesíteni. Kizárólag a beoltottak testsúlya határozta meg a mérgezés kimenetelét: a kisebb testsúlyú csecsemők meghaltak (tíz haláleset történt!) az antitoxin-kezelés ellenére is. A tetanusztoxinnal szennyezett pertusszisz-hyperimmunsavóval beoltott csecsemők legtöbbje súlyos beteg volt (tüdőgyulladásuk volt) már a szérum beoltása előtt, és valószí3 Egy nyilatkozatában Alföldy Zoltán professzor egyetértett ezzel.
