Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 166-169. (Budapest, 1999)
KÖNYVSZEMLE — BOOK REVIEW
A kiadványt anyagilag a Nemzetközi Szemészeti Akadémia támogatta, szerkesztésében prof. dr. Harold Henkes, az akadémia tagja, müncheni neves történész segédkezett. Társszerkesztőként dr. Claudia Zrenner vett részt a munkában. Meglátogatták a francia szemészeti társaságot, ahol számos szemészettörténeti előadás hangzott el. Hasonlóképpen részt vettek a nemzetközileg is jelentős Julius Hirschberg Társaság ülésein, amelyen a német nyelvterület országainak szemészetével foglalkoznak. Az évenkénti üléseken nagyszámú, kiváló szemészettörténeti előadást tartottak, ezért az akadémia elhatározta, hogy megjelenteti ezeket a tudományos munkákat. A legfontosabb talán az, hogy azok a szemészettörténészek is megismerhetik a tanulmányokat, akik nem vehettek részt az előadásokon. Az előadásokat témák szerint csoportosították. Kronológiai szempontból az előadások tárgya széles skálán mozog: az ókortól egészen napjainkig terjed. A tanulmányok végén a szerzők címét közli a szerkesztőség, így az azonos témával foglalkozó kutatók könnyen felvehetik egymással a kapcsolatot. Egyes tanulmányok végén kiváló bibliográfiai összefoglaló található. Figyelemre méltó a kötet értékes illusztrációs anyaga is. A főbb témák - amelyekkel többen is foglalkoznak - a következők. Szemészet a művészetben és az irodalomban (Négy történet Hippokratészről, Az ókori görög szemészet fogadalmi emlékei, Leonardo szemábrázolásai, Szemábrázolás az afrikai és óceániai művészetekben stb.). Szemészeti műszerek (Az utrechti szemészeti kórház és a szemnyomást mérő műszerek mérése és fejlődése, a szemtükör fejlődése.). Híres szemészek életrajza (Theodor Leber, Georg Joseph Beer, G. Bartisch, Szemészprofesszorok a lipcsei egyetemen a XX. században stb.). Szemészeti sebészet kialakulása (Szemsérülések Aetios Amidinos bizánci írótól, a „könnyszervi" sebész Petrus Camper és kortársai.). Intézetek és diszciplínák története (Johan Widmark kinevezése az első szemészeti tanszék professzorává 1891-ben Stockholmban, A görög szemészet történelmi vázlata a hellenisztikus kortól az első egyetemek megalapításáig, A Japán Szemészeti Társaság története, A kínai szemészet általános fejlődése a kezdetektől a XVIII. századig). Somorjai Ferencné Horrox, Rosemary. (Transi, and ed.:) The Black Death. Manchester Medieval Sources. Manchester and New York, Manchester University Press, 1994, p. 364. Az 1348 és 1350 közötti időszakban az Európa-szerte dúló pestisjárvánnyal foglalkozó szakirodalmi munkák sorát Rosemary Horrox egy forráskiadvánnyal gazdagítja, amely a kontinentális Európa számos régiójából, de legfőképpen az angol területekről vonultat fel olyan forrásokat, amelyeknek nagy részét eddig kiadatlan írások képezik. A tematikusán elkülönített forráscsoportokat a fordító és a kiadó viszonylag rövid magyarázószövegekkel vezeti be. Ezek vázolják azokat az értelmezési lehetőségeket, amelyeknek alapján a közölt források demonstratív erejű példákként jelenhetnek meg. A kiadvány három nagyobb fejezetre osztva vizsgálja a Fekete Halál által sújtott Európa helyzetét. Az első nagyobb témacsoport gyakorlatilag a járvány narratív leírását adó - főképp - krónikairodalomból emel ki olyan részleteket, amelyek geográfiailag és kronológiailag követhetővé teszik a járvány elterjedését. A pestis egy-egy nagyobb városban való feltűnéséről tanúskodnak a firenzei, padovai, avignoni, tournais-i stb. járványról szóló írások, de inkább a brit szigetek forrásaiból válogat nagyobb arányban Horrox az 1390-93-ban dúló „5. pestis"-ről szóló írásokig bezárólag. A könyv középső részét azok a magyarázatok teszik ki, amelyek a vallás és a tudomány szemszögéből próbálják „racionalizálni" a betegséget. Az isteni büntetésként felfogott pestist a vallásos moralizálások alapján - többek között - a világvége-hangulat kialakulásának, a zarándoklatok, védőszentkultuszok létrejöttének oldaláról lehet megragadni, a tudományos magyarázatok pedig az orvostudomány és az asztrológia szemszögéből bontakozhatnak ki előttünk. A medicina szerint a járvány a levegő megromlása, illetve annak a mérgező kigőzölgésekkel való összekeveredése miatt terjed, így az ellene fellépő egészségügyi rendszabályok is levegőre koncentráló óvintézkedéseket irányoznak elő, míg az asztrológusok a bolygóknak az emberre gyakorolt direkt hatásáról beszélnek. Különös magyarázatnak tetszik, de korántsem veszélytelen azoknak az álláspontja, akik egy internacionális zsidó konspirációt gyanítanak a járvány hátterében, s erősítik az antiszemitizmust. A kiadvány harmadik nagyobb tematikai soportja azoknak a forrásoknak a közléséből áll, amelynek a pestis közvetlen, illetve utóhatásainak feltárását teszik lehetővé. A szociális, gazdasági és pszichológiai változásokat azok a hatások eredményezik, amelyek közül például a mortalitás kérdése, az individuális reakciók vizsgálata, az egyházon belüli változások figyelembevétele stb. fontos szerepet játszik.
