Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 166-169. (Budapest, 1999)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - Kicsi Sándor András: A hagyományos népi okcentrikus betegségszemléletről
—: „Eddig dolgom után, ezután hitem után élek. A magyar népi gerontológia tanulságai." In: Antall & Buzinkay, szerk., 1979, 179—206. —: „Új hold, új király!" A magyar népi orvoslás életrajza. Bp., Gondolat, 1986 (a). —: „Az idő a gazda mindenütt..." Népi természetismeret, időjósló megfigyelések és hiedelmek. Bp., Mezőgazdasági, 1986 (b). —: Zöld varázslók, virág-orvosok. (Népi gyógynövényismeret Békés megyében.) h. n.: Békés Megyei Tanács V. B. Tudományos-Koordinációs Szakbizottság, 1987. Pápai Páriz Ferenc: Pax Corporis (1690; 3. bővített kiadás 1695). Magvető, 1984. Pócs Éva: „A népi gyógyászat és a néphit kutatásának határterületei." In: Antall & Buzinkay, szerk., 1979, 61—75. —: Magyar ráolvasások 1—2. Bp., a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1985. —-: Szem meglátott, szív megvert. Magyar ráolvasások. Bp., Helikon, 1986. Schram Ferenc: Magyarországi boszorkányperek 1529—1768. Bp., Akadémiai, 1: 1970, 2: 1970,3: 1982. Szabóné Futó Rózsa: „Növények szerepe a népi gyógyászatban Taktaszadán." A Hermann Ottó Múzeum Évkönyve, 15. Miskolc, 1976, 249—259. Szenti Tibor: Parasztvallomások. Gazdák emlékezete Vásárhelyről. Bp., Gondolat, 1985. Szinnyei József: Magyar tájszótár. Bp., Hornyánszky, 1, A—Ny 1893, 2, O—Zs 1901. Temesváry Rezső: Előítéletek, népszokások és babonák a szülészet körében Magyarországon. Bp., Dobrowsky és Franke, 1899. Vajkai Aurél: „Egy kéziratos orvosló könyv." In: Antall & Buzinkay, szerk., 1975, 245— 257. —: Szentgál. Egy bakonyi falu folklórja. Bp., Akadémiai, 1987. Vasas Samu: Népi gyógyászat. Kalotaszegi gyűjtés. Bukarest, Kriterion, 1985. Versényi György: „Babonák." Magyar Nyelvőr, 22 (1896) 6, 284. SUMMARY Diseases are named, identified and treated according to their causes or symptoms. Thus — in folk medicine — we may speak about cause-oriented or symptom-oriented systems. The very same disease e.g. can be treated as fear and at the same time as enuresis as well. The old system of Hungarian folk medicine having been a cause-oriented one, enuresis was considered to be an important symptom of fear. Being however the newer system symptom-oriented, here is the fear considered to be one of the main causes of enuresis. Although during the 16 th and 18 th century the names of the diseases identified in the older, cause-oriented system (e.g. csúz, fene, frász) have been served as words of curse and although other traces of the older system also survived, this older system is not to be reconstructed any more. In Hungarian folk medicine —just like in other ones — only the knowledge of the soul, but not that of the body survived. So author calls our attention to the fact, that this sort of knowledge might not be divided into rational and irrational (i.e. magical, superstitious) sphere, but to be studied only as a whole.
