Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 158-165. (Budapest, 1997-1998)
Szentgyörgyi István: A kémikus Görgey
A KÉMIKUS GÖRGEY SZENTGYÖRGYI ISTVÁN* E tanulmánynak nem feladata a Görgey-kérdés eldöntése: célját már akkor is elérte, ha történetét egy eddig kevéssé ismert oldalról sikerült valamivel jobban megvilágítani. Görgey Artúr pályafutását katonaként kezdte, és közel három évi megszakítással ekként is fejezte be fiatalon, hogy előbb kényszerű száműzetésben, majd önkéntesen választott magányban élje le az életét. A 33 éves, Klagenfurtba száműzött tábornok, 1851-ben postai küldeményét bontotta fel: feladója a Bécsben székelő császári és királyi Akadémia volt. A csomagban egy halom különlenyomat és 40 pengőforint készpénz érkezett, és a mellékelt okirat értesítette a címzettet, hogy az Akadémia kitüntette és tiszteletdíjjal jutalmazta „A kókuszdióolaj szilárd és folyékony zsírsavjairól" c. kémiai értekezését. [3] Két és fél éves vegyészi működésének volt ez elismerése egy tudományos fórumról; barátaitól és ellenségeitől viszont már 1848ban „a Patikárius" nevet kapta, amelyet Damjanich tréfásan, borozgatás közben használt, míg Kossuth tartott tőle, hogy „egyszer még megéteti". [1] Életútja Prágáig 1818. január 20-án született Toporcon. Életének első 14 évét rendezett, de meglehetősen szűkös anyagi körülmények között élte le. Ekkor üresedett meg a tullni utásziskolában egy * A cikk megjelent a Gyógyszerészet 1968. júliusi számában (267—272. o.) Dr. Szentgyörgyi István gyógyszerész, üzletember életrajza: Született 1941. május 9-én Budapesten. Érettségi vizsgája (Toldy Ferenc Gimnázium 1959.) után a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karára nyert felvételt, ahol 1965-ben gyógyszerészi diplomát szerzett. Kecskeméten és Budapesten töltött kötelező gyógyszertári gyakorlat után 1967-ben a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár alkalmazásába lépett, dr. Antall József egykori tanára és abban az időben a Múzeum igazgató-helyettese hívására, ahol mint tudományos munkatárs 1969-ig dolgozott. Ebben az időben több cikke és tudományos munkája jelent meg, melyek fő témája a magyar gyógyszerészet, gyógyszergyártás kiemelkedő személyiségei, a gyógyszerészek helye és megbecsülése a társadalomban, a gyógyszerészoktatás problémái voltak. Több tudományos közlemény és monográfia szerzője és társszerzője, számos hazai és nemzetközi kongresszuson tartott előadást. A gyógyszeripar története tárgyköréből írt doktori disszertációjáért 1972-ben elnyerte a doktori címet. 1969-töl fordult figyelme az ipari gyógyszergyártás felé, dolgozott a Kőbányai Gyógyszerárugyár és a tiszavasvári Alkaloida Gyógyszergyár Orvostudományi Osztályán, majd az ÉGIS Gyógyszervegyészeti Gyár Gyógyszerismertető Osztályán. 1973 novemberében került a Zenith Kft. állományába, ahol 1984 augusztusáig mint a CIBA-Geigy AG (Basel) és a Zyma AG (Nyon) magyarországi gyógyszer vezérképviseletét látta el. 1984től 1992. januárjában bekövetkezett haláláig Nyugat-Németországban, ill. Németországban gyógyszeripari üzletemberként tevékenykedett, (dr. Szentgyörgyi András)
