Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 158-165. (Budapest, 1997-1998)

BARÁTOK, MUNKATÁRSAK, TANÍTVÁNYOK — FRIENDS, COLLEAGUES AND DISCIPLES - Vida Mária: Állammodellek (utópiák) és az egészségügy szociológia

sára képesen és a jóra nézve szabad akarattal teremtetett, de elhagyta teremtőjét és a bűn kényszerébe és a halálba zuhant, Isten azonban kegyelmével átalakítja az embert, képessé teszi a jóra; az eleve elrendeltség is szerepel tanai közt. A humanista korszak utópiáira jelentős hatást gyakorolt, hiszen Augustinus államának célja hasonlóan a béke fenntartása, a külbiztonság és a belső rend biztosítása volt. Akárcsak a XV. század humanistái az erkölcsöt helyezte a hatalmi elv fölé és követelte a hatalomnak a nép javára fordítását. A korai utópizmus részben a platóni arisztokratikus kommunizmushoz, részben az első egyházatyák őskeresztény kommunizmusához nyúlt vissza, hogy társadalmi ideálja részére elfogadható teoretikus támasztékot leljen.

22 Augustinus művének alapja a „láthatatlan" Egyház, a „civitas Dei", az államot pedig Isten és a természet alkotásának tartotta, melynek fundamentuma — akárcsak Platónnál — az igazságosság volt. Abban is Morus elődjének tekinthető, hogy a történeti nézőpont alkalmazásával — az emberiség történetét a Biblia alapján hat szakaszra osztotta — az állam, illetve a társadalom fejlődő és dinamikus jellegére irányította a figyelmet. Ezer esztendővel Augustinus halála után az adott angol társadalmi viszonyok között fordult ismét az angol uralkodók figyelme a társadalmi kérdések felé. Mindenesetre a minta a platóni kommunizmus, majd a középkori primitív kommunizmus és Augustinus „Isten államában " adva volt. A korai utópizmus egy érdekes formai vonása alapján a népi utópiával kapcsolódik öszsze; éspedig a probléma ábrázolásának érzékletes és szemléletes jellege miatt. Ennek oka a kevés történelmi tapasztalat és teoretikus ideológiai anyag, a csak a XVIII. században merül fel a kommunisztikus rend szükségességének elvont-teoretikus indoklása.

23 Az újkori társadalom első utópiái tehát a humanista mozgalom eszmekörében fogantak meg. Morus és Campanella nem az egyszerű néptömeg problémáit vizsgálta, mint később az utópista szocialisták tették, hanem az egész emberiség jövőjéről óhajtott gondoskodni. Az utópisztikus társadalom felvázolásában mindkettőjüknél egyértelműen a kommunisztikus jelleg dominált. A magántulajdon intézményén nyugvó izolált családban látták a társadalmi visszásságok, a nyomor eredendő okát. A társadalmi egyenlőség és harmónia, a humanisztikus és igazságos rend csak a magántulajdonnak és intézményeinek eltávolítása és a Harnack, A.: Augustins Confessionen. 1904; Brisits F.: Szent Ágoston és Rákóczi Ferenc vallomásai. 1914; Troeltsch, E.: Augustin, die christliche Antike und das Mittelalter. 1915; Babits M.: Ágoston. Ezüstkor. 1916; Boyer, Ch.: Christianisme et néoplatonisme dans la formation de Saint Augustin. 1920; Máthé E.: Szent Ágoston élete. 1925; Papini, G.: Szent Ágoston. Ford. Révay J. 1930; Balogh J.: Előszó. Szent Ágoston vallomásai. 1943; Marron, H. L: Saint Augustin et la fin de la culture antique. 1949; Frank, E.: Saint Augustin and the Greek Thought. 1949; Veres P.: Szent Ágoston. Olvasónapló, 1962; Courcelle, P.: Les Confessions de Saint Augustin dans la tradition littéraire. 1963; Gilbert, K. E.—

Kuhn, H.: Az esztétika története. — Fő művének fontosabb irodalmából, amelyben élete ellentmondásait tisztázza. Eletgyónásában az antik emberkép klasszikus zártsága bomlik fel. A mai napig a közép- és az újkortól kezdve a legnagyobb hatást e müvével érte el: Confessiones. Dante: Vita Nuova-jára, Petrarcára, Erasmusra, Rousseaura hatott. Nálunk Temesvári Pelbárt: Aureum Rosarium Theologiae c. müvének fő forrása, Hontems János szemelvényeket adott ki munkáiból (1539—1545), Pécsi Lukács imáit lefordította (Szent Ágoston Doctornak, ...imádságai. 1591); Telegdi Miklós és Monoszlai András fő dogmatikusnak tartotta. Lépes Bálint fő müvében a Pokol leírását tőle vette át. E mű vezérelte Bethlen Miklóst és II. Rákóczi Ferenc fejedelmet; Földváry A.: Augustinus Aurelius Isten városáról irt 21 könyve. 1942; Kiss A.: Szent Ágoston De civitate Dei müvének méltatása. 1930. Mandeville, J. útirajza. 1357; Hall, J.: Mundus alter et idem. 1605. — A népi utópiák hatása.