Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 158-165. (Budapest, 1997-1998)

BARÁTOK, MUNKATÁRSAK, TANÍTVÁNYOK — FRIENDS, COLLEAGUES AND DISCIPLES - Vida Mária: Állammodellek (utópiák) és az egészségügy szociológia

férfiak, a régi görögök mintájára, meztelenül vesznek részt. Magas, szép testű nőket, csak magas, izmos férfiakkal, kövér nőket sovány férfiakkal, valamint karcsú nőket testes férfiakkal párosítanak, hogy egyesülésükből minél tökéletesebb utódaik származzanak. "

43 Még az egyesülés pillanatát is csak. az orvos és az asztrológus határozza meg. Morusnál, bár erősen meglazultak a vérségi-rokoni kapcsolatok, a család a nevelési folyamatban még igen fontos szerepet játszik. Öt éves korig — bár közösek a gyerekszobák — az anya neveli Utópia ifjú polgárait. A kötelező iskolai oktatás korszakától a társadalmi nevelőintézmény válik a gyermekek alakításának fő tényezőjévé, háttérben azonban mindvégig működik a családi keret. Campanella viszont végérvényesen elveti a családi életformát. Mint minden életmegnyilvánulást, a nevelést is a teljes közösség felügyelete alá helyezi. Az anya csak kétéves korig — pusztán fizikailag — gondozza gyermekét, ekkor állami nevelőintézetbe kerül hozzáértő nevelők és felügyelők keze alá.

44 Szerinte a párosodás csupán a fajfenntartásra szolgál, ezért — bár a szabadszerelmet egyébként megengedi — »frigyre" csak az erre kiszemelt férfi és nő léphet. Morus a monogám házasság híve, Campanella a legmesszebb menő életközösségnek, a nő- és gyermekközösségnek hirdetője. Ebben Platónt követte, éspedig a nemi viszony szabályozására és a fajfenntartás állami szervezésére vonatkozó javaslatait.

45 A népességszabályozás az alábbiakban az államszervezés alapvető közügye: az életerős utódnemzedék létrehozása. A szélsőséges mesterséges szelekció elkerülése az állami szabályozás feladata. Az öröklődés-patológia tudományos vizsgálatára csak a 19. sz.-ban került sor, megteremtője Prosper Lucas (1815—1885) pszichiáter, akinek alapvető műve (Traité philosophique et physiologique de l'hérédité naturelle dans les états de santé et de maladie du système nerveaux. 2. vol. 1847—1850) Galton munkája (Hereditary genius, 1869) előtt jelent meg. A konkrét társadalmi valóságból kinőtt utópián nemcsak Platón és Morus hatása érezhető. B. Telasio (1508—1588) de főként G. Botero világleírását jól ismerte Campanella (általános munkakötelezettség, a minden talpalatnyi föld megművelés, a kereskedelem mellőzésének kérdése, Kínáról való részletek.) A korai utópizmus ismertetett két remeke főként a társadalom szerkezetével foglalkozott: alapvetően Morus demokratikus köztársaságot, Campanella despotikus-kommunizmust alkotott. A termelési viszonyokat ugyanakkor vagy figyelmen kívül hagyták, vagy primitív formában képzelték el. Morus utópisztikus mintaállamát a jezsuiták Paraguayban megvalósították 1609—1767 között, ez mintegy 150 éven át működött. Ez a kísérlet bizonyult a legtartósabbnak a korábbi, de mint a következőkben látni fogjuk a későbbi kommunisztikus közösségek közül.

46 Campanella, Tommaso: i. m. 46. Pataki Ferenc: i. m. 32—33. — Részletesen elemzi. Dános Árpád—Kovács Gábor: i. m. 202. Paraguay: Guida geografica de turismo. Ascunción, 1932. Pfofenhauer, J.: Die Missionen der Jesuiten in Paraguay. Chatenbriand: Génie du Christianisme. Voltaire: Essays de le moeurs. Joly, C: Histoire de la Compagnie des Jésus. 1844; Goethein, E.: Der christlich-soziale Staat der Jesuiten in Paraguay. 1883; lásd: Mayer, Claudius Franciscus: From Plato to Pope Paul. Pages from the history of population problems and utilization of human genetic knowledge troughout the ages. Comm. Hist. Artis Med., Suppl. 17 (1989), 17— 19., 23—24.