Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 158-165. (Budapest, 1997-1998)

KRÓNIKA — CHRONICLE - Eseménykrónika — Chronicle of Events

A természettudományok, a technika és az orvoslás fejlődése a millenniumtól a millecentenáriumig című ankétra 1996. november 19—20—21-én került sor. Az ankét rendezői voltak: a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága, a Magyar Tudományos Akadémia Tudomány- és Technikatörténeti Komplex Bizottsága, Tudománytörténeti Albizottsága és Technikatörténeti Albizottsága, a Magyar Orvostörténelmi Társaság, az Országos Műszaki Múzeum, az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, valamint a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár. A témát 76 előadó 10 egymást követő szekcióban elemezte. Külön ünnepélyessé tette ezt az ankétot, hogy a MTESZ kiemelt millecentenáriumi rendezvénye volt, valamint az is, hogy a MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti bizottsága ezzel a rendezvénnyel ünnepelte fennállásának 25 éves évfordulóját. 1971-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Kísérleti Fizika Tanszékéről indult el a gondolat, hogy egy ilyen bizottságot létre kellene hozni MTESZen belül. Az alapító elnök, prof. dr. Zemplén Jolán fizikatörténész sajnos már nem lehetett jelen a rendezvényen. Az alapító titkárt, prof. dr. Bíró Gábort köszöntöttük ez alkalomból. Az ünnepi köszöntő előadásokat Havass Miklós, az MTESZ elnöke „A tudomány- és technikatörténet a MTESZ-hen" címmel, prof. dr. Glatz Ferenc, az MTA elnöke „Köszöntő", dr. Dinya László helyettes államtitkár „A magyar tudomány és ipar történetének áttekintése, tudósaink és műszaki értelmiségünk feladatai ma" címmel, és dr. Derne Péter, a millecentenáriumi ünnepségek miniszteri biztosa „A tudomány-, technika- és orvostörténet a millecentenáriumi megemlékezések keretében " címmel tartották. Ezután plenáris előadások keretében Szabadváry Ferenc akadémikus, a bizottság társelnöke a magyar tudományosságról beszélt az elmúlt 100 évben, Német József, a bizottság alelnöke az ugyanebben az időszakban bekövetkezett iparpolitikai korszakváltásokról szólt, Endrei Walter, az MTA Tudomány- és Technikatörténeti Komplex Bizottságának elnöke a „Hajnal István és Németh László mint technikatörténészek" témát ismertette, Vámos Éva, a MTESZbizottság titkára a kutató- és mérnöknők szerepét elemezte a természettudományok és a technika történetében. Az első, plenáris ülésszak után következő 9 szekció témái az alábbiak voltak. Iparfejlődés a dualizmus utolsó évtizedeiben; Egyes tudományágak 100 éve; Egyes intézmények 100 éve; A tudományos élet intézményei a századfordulón; Kiemelkedő természettudós, mérnök és orvos egyéniségek a millenniumtól a millecentenáriumig; Egyes iparágak fejlődésének 100 éve; Egyes iparágak fejlődése az első világháború után; A tudományok fejlődése az első világháború után; A tudományos intézményrendszer és az ipar a II. világháború után. A kilenc szekcióban 13 orvostörténeti előadás hangzott el. Vida Mária szekció indító előadása az „Egyes intézmények 100 éve" szekciót nyitotta meg „A magyar fürdőügy reformja — Budapest fürdőváros kialakulása" címmel. Mohos Mária „Az Elet, a meg nem született Elet s a leendő Elet oltalmazása. A szervezett anya- és csecsemővédelem kialakulása Magyarországon" címmel egy intézményrendszer 100 éves fejlődését mutatta be. Kapronczay Katalin a millennium évének orvostudományi szakkönyv-újdonságait mutatta be előadásában, Molnár László az orvosképzés egyetemi szervezeti változásairól szólt „A Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karától a Semmelweis Orvostudományi Egyetemig" címmel. Egyes tudományágak 100 évét ismertette Betléri István előadása „Az aneszteziológia és intenzív terápia hazánkban a millenniumtól a millecentennáriumig", Gerencsér Ferenc „A fül-, orr-, gégegyógyászat diagnosztikai és gyógyító eljárásainak technikai fejlődése és eredményei a millenniumtól a millecentennáriumig", Kemenes Pál „Az orvosi diagnosztika elmúlt száz éve" című előadása. Kiemelkedő orvos-egyéniségek életútját mutatták be a kutatók három előadásban: dr. Batfhyány-Strattmann László életútját és szemorvosi munkásságát ismertette Rostáné Horváth Ilona, Mester Lászlóról, a lepra megfékezőjéről szólt Benedek István, a mentéstechnika 100 éves fejlődése nagy személyiségek munkásságát foglalta össze Felkai Tamás. A második világháború utáni egészségügy fejlődésének köréből Ringelhann Béla „Az elektromos energia felhasználása a trópusi klinikai kémiai laboratóriumban " és Jobst Ágnes „A magyar egészségügy átalakulása a második világháború után " című előadása mutatott be példákat. 1997-ben november 17—18—19-én került sor „A természettudomány, a technika és az orvoslás tárgyi, képi és írott forrásai" témájú ankétra. Az ankéton 59 előadás hangzott el, közülük 12 foglalkozott orvostörténeti témákkal. A rendezvényt a MTESZ részéről Heszky László alelnök köszöntötte. Az 1996-os ankét anyagából készült kötetet prof. dr. Bíró Gábor adta át az ünnepeltnek, dr. Turi Istvánnénak. A plenáris előadások a források és a szakma helyzetéről adtak képet. Prof. dr. Szabadváry Ferenc akadémikus a tudomány- és technikatörténeti kutatások hazai helyzetét ismertette, dr. Rónai Iván, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Kulturális Örökség Főosztálya vezetője az új törvényről: „A művelődéshez való jogról és a kulturális örökség védelméről", valamint a tudományos technikatörténet forrásainak védelméről tartott előadást. A további plenáris előadások a következők voltak: prof. dr. Endrei Walter „Forrás vagy búvópatak?"; dr. Vámos Éva: „A tudomány- és technikatörténet forrásai és hiányuk"; dr. Palló Gábor: „A szóbeli források szerepe a tudománytörténet-írásban".