Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 158-165. (Budapest, 1997-1998)

ADATTÁR — DOCUMENTATION - Jantsits Gabriella: Újonnan felfedezett Zsámboky-arcképek

4. kép: Peter van der Borcht arcképe 5. kép: Gr. Apponyi Sándorné, az Emblemata 2. kiadásához Esterházy Alexandra Zsámboky-portréja Végezetül álljon itt a leghitelesebb vélemény Dézsi Lajostól, aki személyesen jól ismerte, s ezeket írja róla: Nemcsak megértette, de benső érdeklődéssel és örömmel kísérte férje tanulmányait és nemes bibliofil hajlamát.

12 De különösen nemes kedvtelése volt a festészet. Raoul Frank müncheni híres aquarel-festőtől és Katona Nándortól tanult

13 s művészi tehetségének legbiztosabb jele, hogy férjének leghívebb arcképét

14 ő festette meg. Tolna vármegye történeté-ben (Bp. 1896) is jelentek meg művészi illusztrációi.

15 „A könyvtári stúdió mellett volt a grófné műterme, s mikor a nemes gróf könyvei közt tudományos kutatásba merült, neje művészi hajlamának szentelte idejét. Szebb és ideálisabb munkabeosztást el sem tudunk képzelni. De a kettő nem mindig volt szorosan így elkülönítve, mint mikor pl. a grófné megfestette Sambucus Jánosnak, a gróf tudós ideáljának művészi arcképét, melyet emlékül nekem hagyományozott". — A könyvtárukban lévő Zsámboky Emblemata 2. kiadásához (1566) Peter van der Borcht, a Plantin kiadó illusztrátora készítette ezt az arcképet, amelyről Apponyiné a pasztellt festette (4., 5. kép). — Amikor Dézsi Lajos 1932-ben Dézsi Lajos: Apponyi Sándor emlékezete. Emlékbeszédek. Bp., MTA, 1927, 10. köt. 3., 10—11. Katona Nándor (1860—1932) festőművész a Felvidéken Mednyánszkytól tanult. Apponyiné az Esterházyak Pozsony megyei ágából származott bizonyára ezért választotta Katona Nándort mesterének. A festmény az Országos Széchenyi Könyvtárban található, abban a szobában, ahol a gyűjteményt őrzik. A képet a Magyar Könyvszemle is közölte [32. (1925) 1.] — Eza kép díszíti az 1994. évi emlékkiállítás címlapját. Rendezte W. Salgó Ágnes. Wosinsky Mór: Tolnavármegye az őskortól a honfoglalásig. Bp., 1896.