Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 158-165. (Budapest, 1997-1998)
BARÁTOK, MUNKATÁRSAK, TANÍTVÁNYOK — FRIENDS, COLLEAGUES AND DISCIPLES - Kapronczay Károly: Adatok Közép- és Kelet-Európa orvosképzésének átformálásához a 18—19. században
részére képeztek seborvosokat és szülészmestereket. Varsóban 1864-ben ismét megnyílt a Császári Egyetem orosz nyelvű oktatással, természettudományi, bölcselet, jogi és orvosi karokkal, míg Vilnóban 1896-ban főiskolai rangú tanintézetet (bölcsészeti, természettudományi és sebészeket képező orvosi karral) engedélyeztek, természetesen az oktatás nyelve itt is az orosz volt, amit csak 1912-ben — korlátozott formában 1905-ben — váltottak fel a litván nyelvre. 21 A 19. század legelején az Orosz Birodalom területén alapított egyetemek sorába tartozott az 1804. november 5-én kapuit megnyitott kazanyi egyetem, amely a kelet felé irányuló orosz terjeszkedés legfőbb szellemi központját jelentette, a szervezésében jelentős szerepet játszottak a baltikumi németek, hasonlóan Harkovban is. 22 Harkovnak a Birodalom déli területein szántak jelentős szerepet, elsősorban az ún. kelet-ukrán területek oroszosítása szempontjából. 23 Az előbb említett egyetemeken természetesen orvosképzés is folyt, színvonalának emelése érdekében jelentős számban hívtak meg külföldi szakembereket, elsősorban a német területekről, de magyarokkal is gyakran találkozunk tanári karukban. Főleg a 18. század végén és a 19. század elején az oroszországi orvostársadalom vezető rétegében szerepet töltöttek be a magyarok, akik közül kiemelkedik Péken Keresztély, Keresztúri Ferenc, Gyöngyössy István, mint a Birodalom egészségügyének szervezői, egyetemeken oktató tanárok. 24 Aránylag kevés szó esett az Orosz Birodalomhoz — az 1808/1809. évi svéd-orosz háború után — tartozó Finn Nagyhercegség Helsinkiben működő egyeteméről. Ezt az egyetemet még a svédek 1640-ben Turkuban alapították meg, Uppsala mellett — természetesen figyelembe véve a dorpati egyetemet is — a svéd királyság egyik legfontosabb oktatási intézményének számított. Éppen a svéd-orosz háború idején Turku olyan súlyos tűzkárokat szenvedett, hogy az egyetemet Helsinkibe helyezték át. A svéd uralmat felváltó orosz fennhatóság meghagyta a Finn Nagyhercegség autonómiáját, de területén orosz csapatok állomásoztak, s a főkormányzó a nagyhercegi címet is viselő cár nevében állott a Nagyhercegség élén. A helsinki egyetem önkormányzatát ugyan erősen korlátozták, de a szentpétervári Művelődési Minisztérium felügyelete alatt a térség értelmiségének képzőhelye maradt. Igaz, a svéd szellemi befolyást erősen visszafogták, helyébe az orosz és német tanároknak engedtek működési teret. 1828-ban Sándor Egyetemnek, nevezték el, 1896-ban a finn nyelvet is hivatalosan az oktatás nyelvévé tették. Addig — 1828-tól — az orosz volt az oktatás nyelve, amely mellett svédül és németül is előadhattak. Annak ellenére, hogy a helsinki egyetem a maga 400 hallgatójával a Birodalom kisebb felsőoktatási intézményei közé tartozott, egyik fontos olyan egyetemnek számított, ahol teret engedtek az európai művelődés szabadabb terjesztésének. 25 Az Orosz Birodalom a 19. század derekán újra válságos helyzetbe került, hiszen a krimi háborúban elszenvedett veresége ismételten előtérbe helyezte azokat a halaszthatatlan belső reformokat, például a jobbágyfelszabadítás kérdését, amelyek nélkül óhatatlanul elmaradt Európa mögött. Itt nincs hely a mélyebb elemzésre, de a Birodalom belső szerkezeti felépí21 Kuzmin: i. m. 22 Deyna: i. m. 23 Kuzmin: i. m. 24 Schultheisz— Tardy: i. m. 25 Geschichte der Medizin in Helsinki. Helsinki, 1979.
