Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 158-165. (Budapest, 1997-1998)

BARÁTOK, MUNKATÁRSAK, TANÍTVÁNYOK — FRIENDS, COLLEAGUES AND DISCIPLES - Kapronczay Katalin: Cenzúrai reformok a felvilágosodás szellemében

„Az orvosi cenzori posztra magam helyett a kollégák közül Störck doktort, a szakterületén máris hires személyt ajánlanám, akinek már sok orvosi könyve jelent meg és kutatásait örömmel és szorgalommal folytatja... Sok idegen nyelvet ismer... könnyedén olvas franciául, olaszul, angolul... Saját magamnak kizárólag a holland nyelven írott könyveket tartanám meg, illetve az olyan orvosi könyvek kéziratának átnézését, amelyek Bécsben fognak megjelenni. "

A2 Ez a javaslata is elfogadtatott, Anton Störck (1731—1803) pedig 1771-től bekerült az udvari tanulmányi és könyvrevíziós bizottságba és hosszú éveken át tagja volt annak. A jozefinista cenzúra jellemzői II. József már 1765-ben — röviddel azután, hogy társuralkodó lett — a cenzúra lazítása mellett foglalt állást. Van Swieten 1772-ben bekövetkezett halála után azonban átmenetileg ismét romlott a helyzet. 1774-ben bővített formában adták ki a tiltott könyvek jegyzékét, sőt — paradox módon — az indexet is indexre tették, nehogy az illetéktelenek valamiféle információhozjussanak a veszedelmesnek nyilvánított könyvekkel kapcsolatban.

43 A fordulatot II. József 178l-es rendelete hozta meg. A rendeletet egy 1781. februárjában keltezett okirat — a tulajdonképpeni tervezet — előzte meg, amely a Grundregeln zur Bestimmung einer ordentlichen künftigen Bücher-Cenzur címet viselte. Kitűnik belőle, hogy a szabályozás lényege inkább politikai, mint tudományos háttérrel magyarázható. A tervezet különbséget tesz a külföldről magántulajdonként behozott könyvek (egy-egy hazatérő diák, vagy ismereteit külföldön gyarapító tudós csomagja) és a kereskedelmi árunak szánt szállítmány között. Az eddigi gyakorlatban csupán elismervény ellenében kézbe adható tudományos művek a terjesztés ilyen formájú korlátozása alól felszabadultak. A kevésbé jelentékeny könyvek előzetes engedélyezése az országos hatóságok jogköre lett, a nagyobb horderejű írásokat csakis a bécsi cenzúra-bizottság engedélyezhette. Feltétlenül elvetendőnek ítélte meg a tervezet az erkölcstelenségeket és a katolikus vallást rendszeresen támadó müveket. Szigorú ellenőrzésnek vetendő alá a kuruzslók, jövendőmondók és „egyéb világcsalók" füzetei, az egyházi és német jogot tárgyaló könyvek, a külföldi udvarokat és államokat támadó munkák. Ugyanakkor a hazai kormányzat tisztességes hangvételű kritikáját el kell tűrni. A tervezetben fontos előrelépésként felvetődött, hogy a jogi, orvosi, katonai és általában a tudományos és művészeti témájú könyveket mentesítsék a cenzúrázás kötelezettségétől. Erre a tervezetre épült az 1781. június 11-én kiadott cenzúra-pátens, amely azonban több jelentős eltérést mutat a tervezettel ellentétben. így sajnos kimaradt az a paragrafus, amely a jogi, orvosi és egyéb tudományos művek feltétel nélküli cenzúra-mentességét mondta volna ki.

44 Az egyesült cenzúra és sajtóbizottság — vezetője az ifjabb van Swieten [Gottfried (1733—1803)] volt — következetesen érvényesítette a rendeletben foglaltakat, amelyeknek Fournicr: ;'. m. 462—463. Kosáry: i. m. 524—525. Gnau, Hermann: Die Zensur unter Joseph II. Strassburg

—Leipzig, Josef Singer, 1911, 48—53.