Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 158-165. (Budapest, 1997-1998)

BARÁTOK, MUNKATÁRSAK, TANÍTVÁNYOK — FRIENDS, COLLEAGUES AND DISCIPLES - Kapronczay Katalin: Cenzúrai reformok a felvilágosodás szellemében

5. Kurze Beschreibung der Mandragorae oder Alraun-Wurtzei, des Fahrenkrauts... vom einen Membro des Collegii Curiosorum in Deutschland. Cosmopoli, 1703. Minősítés: babonás megjegyzésekkel dicséri a növények hasznát. Elítélendő. A kilétét titkoló szerzőt van Swieten sem tudta azonosítani. 6. Paullini, Christian] Franz:

16 Heilsame Dreckapotheke. Frankfurt und Leipzig, 1748. Minősítés: megvetendő, ostoba könyv. 7. Ross Artzneybuch... samt einem Anhang. Berlin, 1748. Minősítés: babonás, elítélendő. A listában szereplő kevés állatorvosi munka egyike, amelynek szerzője sem volt kideríthető. 8. SincerfusJ, Renat[us]: Saemtliche philosophische und chymische Schrifften. Leipzig ind Breslau, 1741. Minősítés: a 103—120. oldalakon a Rózsakeresztes-rend szabályzata van... Elítélendő. A szerzőről semmi közelebbit nem sikerült megállapítani. 9. Sammlung von verschiedenen raren sympathischen, magnetischen und anderen Curen von M H. Altona, 1768. Minősítés: komolytalan, babonás, ártalmas dolgok... veszélyes és ártalmas orvosság... Elítélendő. További elemzést nem írt van Swieten a munkáról, de a címből következtetni lehet a kor népszerű, ám kevés tudományosságot tartalmazó gyógymódjaira. Ezután lássunk olyan természettudományos, illetve orvostudományi munkákat, amelyekről pozitív véleményt formált van Swieten, de legalább is nem tiltotta be terjesztésüket. l.Anaxagoras von Occident: Physicalische und politische Betrachtungen über die Erzeugung der Menschen und Bevölkerung der Landen. Smirna, 1769. Minősítés: hasznos, értékes könyv. A megjegyzés szerint a szerző Johann Heimich Gottlieb Justi

17 — a megjelenési hely kitalált, valójában Breslau. A könyvhöz fűzött, meglehetősen részletes ismertetésből kitűnik, hogy a mű Közel-Kelet lakosságának mindennapi életét ismerteti. Van Swieten különösen érdekesnek tartotta a többnejűségben élő társadalom szokásvilágának leírását. A könyv nem csak a poligám életforma titkait tárja fel, de a zsidók, arabok és egyéb, e különleges klímájú területen élő népek egészségügyi kultúrájával, a népesség között gyakori betegségekkel, azok gyógyításával is megismertet. Sok esetben az ó- és újszövetségi idők Quandt, Johann Gottfried: egy a francia irodalomban és történelemben járatos tudós ember, aki ismereteit franciaországi és angliai utazásai során mélyítette el. 1758. május l-jén a császári könyvtár második custosává nevezték ki, tagja volt a könyvrevíziós bizottságnak. Paullini, Christian Franz (1643—1712), eisenachi születésű. Egyidejűleg tanult medicinát és teológiát Németország különböző egyetemein, míg végül Leydenben promoveált. Nagy külföldi utazásokat tett, beleértve Lappföldet és Izlandot is. Császári udvari orvos, eisenachi városi orvos és a münsteri püspök történetírója is volt Wolfenbüttelben 10 évig történelmi stúdiumokat folytatott. Számos írása közül éppen a Heilsame Dreckapotheke volt a legismertebb és a legnépszerűbb, amelyben az emberi és állati ürülékkel való gyógyítást ajánlotta. Több kiadása volt: Frankfurt, 1696, 1714. — Stuttgart, 1747. Frankfurt és Lipcse, 1748. Justi, Johann Heinrich Gottlieb (1717—1771) néprajztudós. 1751—54. között a Therezianumban volt profeszszor. Ezt megelőzően különféle állami hivatalokat látott el. Koholt vádak alapján börtönbe vetették és fogságban halt meg.