Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 158-165. (Budapest, 1997-1998)

BARÁTOK, MUNKATÁRSAK, TANÍTVÁNYOK — FRIENDS, COLLEAGUES AND DISCIPLES - Vida Mária: Állammodellek (utópiák) és az egészségügy szociológia

szítette el pl. egy jellemfejlesztö intézet tervezetét, hogy a tapasztalatokat rendszeresen lehessen értékesíteni.

92 Ennek következtében funkciója a munkások gyermekkortól a szövetkezeti munkára való előkészítése és nevelése lett volna. Az elképzelés valóban „látnoki", ha figyelembe vesszük, hogy napjainkban a tehetségkutató intézetek funkciója mennyire megnövekedett. Owen tervei a társadalmi gyakorlatot közvetlenül követték. Mikor látta, hogy az 1802ben hozott Moral and Health Act munkásvédelmi törvény az életben nem érvényesül, a gyári törvényhozás előkészítése kezdte foglalkoztatni. Az 1815-ben Glasgowban egybehívott gyűlésen előterjesztette indítványát, melyben a rendszeres gyári felügyelet keretein belül a gyári higiénéről és az orvosi felügyeletről sem feledkezett meg.

93 A következő esztendőben pedig — mikor az egyre fokozódó nyomor miatt értekezletet hívtak össze — Owen mint a kiküldött bizottság tagja eljuttatta előadását a szegényügyről tanácskozó parlamenti bizottsághoz.

94 A munkanélküliek számára létesítendő telepek berendezésére tett javaslatában külön kiemelte az egészségügyi berendezések fontosságát. Sokirányú szociálpolitikai tevékenysége Robert Owent a filantropizmus útján legtovább vezette. Felfogása szerint — egyik méltatója ezt találóan „patriarchális filantropizmusnak" nevezte — az új társadalom előkészítésének és megszervezésének elengedhetetlen feltétele az „atyai" gyámkodás és az „iskolamesteri" fegyelmezés.

95 Owen különösen az amerikai kontinensen lelt hívekre, ahol hasonló jellegű kísérletek, főként vallási köntösbe öltöztetve, már korábban is születtek. Ezek közül a legjelentősebb Georg Rapp, württenbergi gazdaember Pennsylvaniában alapított pietisztikus szektája, melyet 1824-ben — miután a telep feloszlott — Owen vett meg és e helyen megalapította New Harmony telepét,

96 amely mindössze 3 évig működött (1824—1827). Az utópista szocialisták működését elsősorban nem gyakorlati következményük alapján, hanem az utókorra gyakorolt hatásuk miatt emeli ki a társadalomtudomány. Allameszményük nem csupán elszigetelt vágyálom, mint elődeiké, hanem számos tanítvány és követő, továbbá létrejött kommunisztikus közösségek jelzik útjukat. Bár a kísérletek több-kevesebb idő alatt kudarcot vallottak, mégis hatásuk az egész század folyamán jelentős volt. Már a XIX. század közepén történt ismét kísérlet, Etienne Cabet párisi ügyvéd kezdeményezésére, melyet az utópiairodalom „ ikáriai kommunizmus " néven tart számon.

97 Eötvös József a Dános Á.—Kovács G.: Uo. 280. Dános A.—Kovács G.: i. m. 283. Owen, Robert: Committee of the House of Commons on the Poor Law. Parlamentary Papers, 1816. Dános Árpád—Kovács Gábor: i. m. 279—282. Bölöni Farkas Sándor: Utazás Észak-Amerikában. Kolozsvár, 1834. 231—248. — Szemtanú hitelességével részletesen beszámolt a rappista telep életéről. — Dános Árpád—Kovács Gábor: i. m. 292—293. 7 Cabet, É.: Voyage en Icarie. 1840; Bellany, E.: Visszapillantás 2000-ből az 1887-dik évre. 1888; Fuller, A. M.: A. D. 2000. 1890; Bird, A.: Lacking Forward: A Dream of the United States of the Americas in 1990, 1899; Devinne, P.: The Day of Prosperity. 1902; Michaelis, R.: Ein Blick in die Zukunft. 1890; Müller, E.: Ein Rückblick aus dem Jahre 2037 auf das Jahr 2000. 1891; Wilbrandt, C: Des Herrn Friedrich Osts Erlebnisse in der Welt Bellamys. 1891; Richter, E.: Sozialdemokratische Zukunftbilder. 1891; Laicus, Ph.: Etwas Später! 1891; Reichardt, A.: Das Bellamy Zeitalter 2001—2010. 1893; Donnelly, I.: Caesar emlékszobra. 1891; Morris, W.: News from Nowhere. 1891; Tóvölgyi T.: Az új világ; Hertzka, Th.: Ein Reise nach Freiland. 1890; Von Suttner, B.: Le a fegyvert. 1889, Das Maschinenzeitalter. 1899; Naszády J.: Anarchia, 1903. — utópista szocialisták nézeteit tükrözik; Greg, P.: Across the Zodiac. 1880, Marslakókról; Bessant, W.: A férfiak forradalma. 1882. — nők uralma; Flammarion, C: A világ vége. 1894; Jósika M.: Végnapok. 1847; Madách I.: Az