Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 158-165. (Budapest, 1997-1998)
BARÁTOK, MUNKATÁRSAK, TANÍTVÁNYOK — FRIENDS, COLLEAGUES AND DISCIPLES - Vida Mária: Állammodellek (utópiák) és az egészségügy szociológia
ben hozzájárultak. Mégis Fourier a gyakorlat embere volt. Ő az első, aki nemcsak elméletben alkotta meg az idealistának tartott államformát, hanem minden eszközzel meg akarta valósítani. Már első művében, 1800-ban ismertette alaptételét; e szerint a Newton-i gravitációs elméletet kiterjesztette a szellemre és a lélekre. A társadalmi haladás mozgatóereje és az igazi harmónia alapja, amelyre később falanszterét építette, a hajlamok vonzástörvénye, az „ attraction passioneile" 11 És 1822-re készen állt a falanszter, a maga rendszerével és struktúrájával. Az egyetemes egység elmélete 1 * — a száraz adatok és táblázatok között — színes, lebilincselő képekben festette meg a falanszterbeli életet, a nagyszerű falanszterpalotákban ünnepet ünnepre halmozó, költészetben és zenében élő öregek és fiatalok életét, a szépséges „ vesztalinákat, " a gyermekparadicsomokat és a mezei munka örömeit. Időbeosztásuk és rendjük szinte kaszárnyai, mindeme — még a szerelemre is — kimérik az időt. A szabadság mégis olyan — mondja Fourier —, amilyenre „a civilizációban gondolni sem mernek" mivel önként lépnek be és a renden belül teljes szabadságot élveznek. 79 A biztató és derűs falanszteri élet azonban a gyakorlat oldaláról vizsgáló Madách Imre, Az ember tragédiája c, múlt és jelenkor ellenpontjaként elképzelt utópiájában elriasztó formát öltött. 80 Az új társadalom Madách szemléletében minden tettnek, akarásnak és gondolatnak egyforma, skatulyázott, előre kiszabott formákba való szorítását jelentette. Pedig Ádám is a racionalisztikus kommunizmust követné. Olyan társadalmat, „mely véd, nem büntet, buzdít, nem riaszt, közös erővel összeműködik, minőt a tudomány eszmél magának és melynek rendjén értelem virraszt". %] Mégis csalódik, mert nem talál egyéniséget semmiben, sem erőt és önálló gondolatot, sőt még a veszély gyönyörét sem. A tudomány pedig a boldogság helyére unalmas gyermekiskolát teremt. Platónt álomképekbe való merülés miatt borsóra térdepeltetik, Michelangelót székláb faragására kárhoztatják és műhelyének rendetlenül hagyása miatt büntetik. 82 Valóban mindenkit ilyen egyformára szül ez a társadalom? Fourier tényleg ilyen egyéniség nélküli közösség megvalósításán fáradozott? Madách Imrének a gyakorlati kérdést illetően abban igaza volt, hogy a túlzott szervezettség és irányítás az egységes közösségi életben valóban gátat szabhat az egyéniség kibontakozásának. Fourier viszont azt az eszközt kereste, mellyel az emberiséget meg lehet váltani a nyomortól, a szegénységtől az elnyomástól, az unalomtól. S ez — Newton nyomán — az emberi hajlam mozgástörvényének felfedezése, „ alkalmazva minden emberi munkára és tevékenységre, ami igazolást nyer az összhangban Fourier, Charles: Théorie des quatre mouvements et destinées générales. — Legelőször 1808-ban névtelenül jelent meg, ill. „Charles" névvel jelölte a szerző. Fourier, Charles: Traité de l'association domestiques agricole ou attraction industrielle. 1822. — A későbbi kiadások címe: Théorie de l'unité universelle. Bourgin, H.: Fourier. 1905; Zilberfarb, J.: La philosophie sociale de Fourier, Une des sources du marxisme, Cahiers du Communisme. 1965, 12.; Lehouck, E.: Fourier aujourd'hui. 1966; Bebel, August: Charles Fourier élete és eszméi. Ford.: Haraszti Sándor Bp. 1962. — Rendszerét e mü alapján ismertetjük, tekintettel a nehéz terminológiára. Bebel az elemzést L'harmonie Universelle et le Phalanstère című 1848-as kiadás alapján végezte, melyet Fourier tanítványai állítottak össze. Madách Imre: Az ember tragédiája. 1860. — Vida M.: Madách Imre. (kézirat) 1973. SOM adattár. — Elet és Tudomány felkérésére, Makkai László a falanszter-jelenetről írtak miatt lektori véleményében nem engedélyezte közlésre. Vida M.: i. m. (5. lábj.) Madách Imre: Az ember tragédiája. Bp. 1973. (reprint). Dános Árpád—Kovács Gábor: i. m. 330—332., vö. Bebel, August: i. m. 15.
