Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 158-165. (Budapest, 1997-1998)

BARÁTOK, MUNKATÁRSAK, TANÍTVÁNYOK — FRIENDS, COLLEAGUES AND DISCIPLES - Vida Mária: Állammodellek (utópiák) és az egészségügy szociológia

utópiájában külön kiemelte a gyógyszertárnak és az orvosi műhelynek intézményesített jellegét. A gyógyszerészeiben is uralkodóvá váló pragmatikus szemléletet igazolják az egyes gyógyszerek előállítási módjai. A különböző erjesztési folyamatok útján nyert orvosságok mellett „ nem csak különféle párlatok és szeparációk állnak rendelkezésünkre, hanem még sokkal kitűnőbb összetételi eljárások is, amelyekkel a keverékek (kompozitumok) olyan egyesülését érjük el, hogy szinte természetes gyógyszereknek hatnak".

51 Bacon utópiájára az egzakt tudományokban az empirikus szemlélet elterjedése jellemző. A fürdőügy, az ivóvízkúra és a légfürdő, továbbá a gyógyszerészet kiemelése az orvostudomány gyakorlati alkalmazását jelzik. A racionalisztikus kommunizmus eszméje a XVII—XVIII.században A korai utópisták és a híres utópista szocialista triász: Saint-Simon, Fourier és Owen között a XVII. és a XVIII. század hihetetlen bőséggel árasztotta az utópikus államregényeket. Az utópista regényirodalom hazája kezdetben Anglia, e korszakban viszont főként Franciaország játszott központi szerepet. A francia felvilágosodás klasszikus korszakáig a társadalomkritikának és a társadalmi problémák pozitív felvetésének ez a műfaj volt az egyetlen megnyilatkozási formája. Ugyanakkor Angliában, mivel a kapitalista társadalom „klasszikus " típusa állandósult, ezt a funkciót az absztrakt tudományos vizsgálódás vette át; a filozófia és a politikai gazdaságtan teoretikus művei. Franciaország viszont — a kapitalista fejlődés jelentékeny színvonala és a parasztság pauperizálódása ellenére — változatlanul agrárország maradt. A francia kapitalizmus fejletlensége és a feudális állapotok megőrzése, illetve a kettő összefonódása szemléleti síkon a legkifejezőbben Denis de Vairasse és Fénelon utópiáiban jutott kifejezésre. Műveikben egy racionalisztikus elképzelésen alapuló kommunista társadalmat rajzoltak meg. Az elmélet teoretikus rendszerbe foglalása csak a felvilágosodás korában — 1755-ben — Morelly jóvoltából látott napvilágot.

53 Az utópista regények szerkezetileg — Morus nyomán — állandó „ minta " szerint készültek. Távoli földrész valamely népének életéről és társadalmi berendezkedéséről utazók és matrózok beszámoltak és e társadalmi modell érzékletes és szemléletes ábrázolásából bontakozott ki a kommunista társadalmi eszmény. „A szevarambok története", Denis de Vairasse (1630 körül—kb. 1700) utópiája a kor, de főként a XVIII. század jogelméletének és filozófiai gondolkodásának legjelentősebb irányvonalát indította el.

54 Elődjei a természetjog első képviselői, Grotius és Pufendorf 52 Bacon, Francis: i. m. 116. 53 A legjelentősebb utópisztikus államregények a XVII. és XVIII. században: Harrington, James: Oceane. 1656; Vairasse, D.: Histoire des Sevarambes. 1677; Foigny, G.: Aventures de Jacques Dadeur. 1676; Uö.: La Terra australe connue. 1676. Fénelon: Les aventures de Télémaque. 1699; Patot, de Tissot: Voyages et aventures de Jacques Massé. 1710; Morelly: Naufrage des Iles flottantes. 1753; Uö.: Le code de la nature, 1755; Fontanelle: La République de philosophes ou l'histoire des Ajaociens. Bretonne, Réstif de la: Le Paysan perverti ou les dangers de la ville. 1776; Uö.: La découverte australe par un homme volant, ou le Dédale français. Nouvelles trés philosophique. 1781. — A felsoroltak közül Vairasse a francia utópista regényirodalom kezdetét jelenti, Morelly az első teoretikus elmélet írója. A kiemelésnek elsősorban ez az oka. 54 Vairasse, Denis: Histoire des Sevarambes. peuples qui habitent une partie continent communément appelle la terre Australe. 1677; Hartlib, S.: Description of Famous Kingdom of Macaria, 1641 — államkapitalista illúzió kép, Cavendish, Margaret: Description of a New World Called the Blazing World, 1666 vagy 1668 — monar-