Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 158-165. (Budapest, 1997-1998)

BARÁTOK, MUNKATÁRSAK, TANÍTVÁNYOK — FRIENDS, COLLEAGUES AND DISCIPLES - Schultheisz Emil: Filozófia a humanizmuskori orvosi stúdiumban

több ordináriusa volt, mint a magasabb fakultásoknak, az előadott tárgyak számának megfelelően.

31 A tanszékek önállóbbá válását az előadások egyre eredetibb hangvétele kíséri. Erősen eltérően a skolasztikától már saját kézirat alapján is praelegálnak: ex plagulis suis. A 16. század német egyetemein az Arisztotelész-előadások már nem a régebben előírt, sőt nem is csak az új humanista kommentátorokra és a quaestio-irodalomra támaszkodnak, hanem a rendes tanárok, ritkábban az előadó magisterek saját neoskolasztikus compendiumaira: libellis propriis suis. Az ars fakultás felsőbb évfolyamainak a tudományok s a további tanulmányok szempontjából talán legfontosabb tárgya a logika, ami a középkor minden magasabb stúdiumának alapja. A 12. századtól kezdve, amióta Arisztotelész logikai korpusza, fizikai, metafizikai, etikai etc. munkái latin nyelven hozzáférhetők lettek, integráns része az orvosi curriculumnak is.

32 Ismeretes II. Frigyes császár 1241-ben kelt, az orvosi tanulmányokat szabályozó rendelete, mely a salernói egyetemen hároméves logikai kurzust ír elő az öt évig tartó, tulajdonképpeni orvosi curriculumot megelőzően.

33 Ez ebben az esetben nem kizárólag logikát jelentett, hanem a septem artes liberales egészét a logikával. A logika tanulmányozása „összefonódott" az orvostudománnyal.

34 Ez a szoros kapcsolat évszázadokon át tartott. Eredete Galénoszig nyúlik vissza. Galénosz, majd később Avicenna pedig egyaránt tekinthetők orvosnak és filozófusnak. Bár Galénosznak sok filozófiai müve veszett el, elegendő maradt ahhoz, hogy filozófiája jól megismerhető legyen.

35 A középkor orvosának ítéletében, akár filozófus, akár nem, a medicina mindig a filozófiával együtt jelenik meg. Hogy az arab orvosok mennyire összetartozónak tartották a filozófiát és a medicinát, az kitűnik Constantinus Africanusnak a Pantechnéhez írott előszavából is: „Sed ut oporteat medicum rationalem rerum naturalium et non naturalium, necnon moralium tractorem esse, constat quia in omnes incidit, diversis cogitationibus omnibus subiici. "

36 Avicenna azt írja az orvos feladatáról, ill. képzettségéről, a medicina feladata és felosztásának definíciója kapcsán, hogy az orvos tudásának alapja a természetfilozófia, anélkül azonban, fűzi hozzá, hogy maga meddő spekulációba merülne.

37 A későközépkor, s to31 így pl. a heidelbergi ars fakultás struktúrája jellemző a német egyetemekre. 1520-as reformstatutuma szerint a teológiai karon három, a jogin négy (egyik tanára az egyházjog tanára egyúttal a teológiai karnak is ordináriusa), az orvosi karon három rendszeresített tanszék volt, míg az artes tanszékeinek száma öt (görög, etika, fizika — természetfilozófia —, logika, matematika, poétika — retorika). Thorbecke, A.: Statuten und Reformationen der Universität Heidelberg vom 16. bis 18. Jahrhundert. Lipcse, 1891, 39—40. 32 Arisztotelész munkái újrafelfedezésének, arab és zsidó kommentárjainak irodalmát ld. Knowles, D.: The evolution of medieval thought. London, 1962. 33 História Diplomatica Friderici II. 7 vols. Ed.: 1. A. Huillard-Bréholles, Paris, 1852. 61 és 285/7. 34 Marót Miklós: A görög logika Keleten. Budapest, 1983. p. 11. 35 Vö. Temkin, O.: Galenism. Rise and decline of a medical philosophy. London, 1973. Főleg a 2. fejezet taglalja Galénosz filozófiájának általános elveit. Ld. még Kalbfleisch, K.: Ueber Galens Einleitung in die Logik. Jb. Klass. Philosophie 23. Suppl. Leipzig, 1897, valamint Marót M.: op. cit. 36 Praefatio Libri Pantegni, a leydeni 1515-ös kiadás alapján, f. 1. 37 „...harum vero rerum quedam sunt de quibus medico nihil aliud est agendum, nisi ut quid sint tantum essentiali formatione informet et utrum sint vel non sint doctori sapientie physicalis credat". Liber Canonis 1,1—2 (Repr. Hildesheim 1964 alapján) f. 1. r-v.