Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 158-165. (Budapest, 1997-1998)
BARÁTOK, MUNKATÁRSAK, TANÍTVÁNYOK — FRIENDS, COLLEAGUES AND DISCIPLES - Schultheisz Emil: Filozófia a humanizmuskori orvosi stúdiumban
majd a civil és kánonjogot, illetve a medicinát. Ez is amellett szól, hogy a középkori és a humanizmuskori egyetemi medicinát együtt vizsgáljuk a kor filozófiájának oktatásával, kiindulva a disciplinae liberales curriculumából, mely mindkét tárgy alapja. 8 Artes liberales — ars medicináé A késöközépkor és a humanizmuskor magasabb iskoláinak lényege az eruditio et institutio in bonas artes, ami az egyetemi oktatásban a septem artes liberalest s ezen belül a filozófiát jelenti. A humanista medicus eruditus képzettsége is erre, a filozófiailag jól fundált oktatásra épül. Az artes oktatás a görögöktől átvett enkyklios padeiát jelenti. 9 A középkori stúdium elméletének a medicinát is beleértve, megalapozója M. Aurelius Cassiodorus volt. Elsőként foglalta össze a késői antik tudományos irodalmat Institutiones divinarum et humanarum litterarum címet viselő gyűjteményében. Az 544 körül készült Institutiones kifejezetten oktatási-tanulási célra készült. 10 Az általa alapított Vivarium könyvtárában egyebek között az orvosi és a filozófiai irodalom klasszikusai találhatók. Az Institutïonesben foglalt tanulmányi tervben ajánlott írások túlélték a kritikus 7—8. századot és megjelentek a káptalani iskolákban. Ezekkel kezdődnek az egyetemeken használt szövegváltozatok. A gyűjtemény része annak az irodalomnak, amely a közvetlen túlélést biz8 A késöközépkori és a reneszánszkori egyetemi orvosképzés történetének rövid összefoglalását ld. Schultheisz E.: Tankönyv és curriculum a középkori orvosi fakultáson. Comm. Hist. Artis Med. 147—148 (1994) 7—24, ua. Medicina a reneszánsz egyetemen. Comm. Hist. Artis Med. 149—157 (1995—1996) 19—55; A C. D. O'Malley által kiadott The History of Medical Education (Berkeley, 1970) c. munkában az orvosok középkorihumanizmuskori filozófiatanulmányairól szó sem esik. 9 Ebben az értelemben maga a humanizmus, mint képzési ideál és forma Martin Heidegger szerint metafizikai eredetű. „Jeder Humanismus gründet entweder in einer Metaphysik, oder er macht sich selbst zum Grund einer solchen." Heidegger, M.: Über den „Humanismus" — Brief an Jean Beaufret. Paris. In: Martin Heidegger: Piatos Lehre von der Wahrheit. Mit einem Brief über den „Humanismus ". Bern, s. a. 63. 10 Inst. I. 31. 2. Cassiodorust megelőzően a medicina helye az oktatásban, illetve a tudományok hierarchiájában távolról sem volt egyértelmű. M Terentius Varró 115 körül írott nagy enciklopédikus művében („Disciplinarum libri IX") még felsorolja a quadriviumot követően az architectura mellett a medicinát, a „Logistoricon libri LXXV"-ben az egészség-betegség ügyét a filozófia kérdései között tárgyalja. Tertullianus (155—225) pedig a „De anima"-ban az első összefoglaló keresztény pszichológiai műben a medicinát soror philosophiaenak nevezi. Martianus Capella azonban 425 körül írott, a tanmenetet hosszú időn át befolyásoló allegorikus tankönyvében („De nuptiis Philologiae et Mercurii"), mely a szabad művészeteket mintegy kanonizálta, meg sem említi az orvostant. (A menipposzi szatíra mintájára írt, művészi prosimetriában váltakozó versekben és prózákban alkotott mű kedvelt olvasmány még a XVI. században is. 1499—1599 között 9 kiadást ért meg. Vö. E. R. Curtius: Europäische Literatur und lateinisches Mittelalter. Bern, 1967, 47—49. Cassiodorus „Vivariuma" és Isidor de Sevilla (560—635) „Etymologiá-"ja óta azonban a medicina már nem hiányzik a stúdiumból. Jóllehet Isidor a medicinát ars magistralissá emeli, a tudományok sorrendjében elfoglalt helye még később sem mindig egyértelmű. így pl. Hugo de St. Victor a íöként kézműves foglalkozások kapcsán tárgyalja. Az artes mechanicae között, az armatúra, a navigatio és a theatrica mellett kap helyet. Az artes disciplinai egymással szorosan függenek össze, egymástól nem izolálhatok. Ez a tartalmi összefüggés akkor is megmarad, amikor a magasabb fakultások kialakulásával a forma elkülönül. Az orbis doctrinarum egésze, a tudomány és az oktatás egységének ideálja, különösen a filozófia és a teológia, a filozófia és a medicina vonatkozásában megmarad a XVIII. századig, a „szakmai" képzési céltól függetlenül. A lényeg aperfectio artis és a bonitas morum. Ez jelenti az elvi különbséget az artes liberales és a nem intellektuális artes illiberales között.
