Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 158-165. (Budapest, 1997-1998)
BARÁTOK, MUNKATÁRSAK, TANÍTVÁNYOK — FRIENDS, COLLEAGUES AND DISCIPLES - Kölnei Lívia: A Tizennégy Segítőszent kultusza a középkori Magyarországon
VI. A Tizennégy segítőszent-kultusz fennmaradt képzőművészeti emlékei a középkori Magyarország területén Az emlékek kis száma miatt nem hagyhatók figyelmen kívül azok az alkotások sem, amelyeken csak töredékesen, nem teljes (tizennégyes) létszámban szerepelnek a segítőszentek. Sok esetben kérdéses lehet, hogy egyáltalán nevezhetők-e ezek segítőszentábrázolásoknak. Véleményem szerint a magyarországi kultusz képéhez hozzátartozik, hogy ritka az alapfelállás és a teljes létszám megjelenítése, ritka a „vegytisztának" tekinthető csoportfelállás ábrázolása. Általában elmondható, hogy a magyarországi kultusz sokkal bizonytalanabb formailag a németországinál. Ezért két meggondolást tartottam szem előtt a válogatásnál: 1. A segítőszent-csoportok feltűnése a képzőművészeti alkotásokon már kisebb-nagyobb mértékben tanúskodik a kultusz meglétéről. 2. A kultusz forrásvidékétől való távolság miatt fokozottan számolni kell az alapfelállásnak nemcsak minőségi (tagoknak más szentekkel való helyettesítése), hanem mennyiségi variánsaival is. Ez utóbbi oka lehet például valamilyen egyénibb szempontú, helyi kívánalmakhoz igazodó válogatás (pl. csak püspökszentek; híres vértanúszentek; vértanú szüzek; legendáikban sok mitikus elemet hordozó szentek; a tituláris szenttel rokonítható szentek stb.) Az emlékek számbavételekor minimális követelményként tűztem ki legalább hét segítőszent szereplését a szóba jöhető képzőművészeti alkotásokon. (Ezt a csoportfelezés, a hetes szám vallási jelentősége és közkedveltsége indokolja.) Fontos aspektusnak tartottam azt is, hogy a segítőszentek egy csoportba tartozását hangsúlyozza a mű kompozíciós rendje. Kézenfekvő, hogy e templomdekorációk, liturgikus berendezések részeit képező alkotásoknak közvetlen környezetét is vizsgáljuk az egyes segítőszentek előfordulásának szempontjából, felvázolva ezáltal szűkebb szellemi környezetüket. 1. Csegöld, az egykori római katolikus (ma görög katolikus) templomból származó Apostolok és segítőszentek oltárának (?) két táblája 1494 BE mester (Az évszám és a monogramm másik, az oltárhoz tartozó képtáblán.) Az esztergomi Keresztény Múzeum tulajdona. Az oltár bal alsó képtáblája: Dénes, Vitus, Miklós, Magnus? Lénárd Háttérben balról és jobbról egy-egy attribútum nélküli férfi szent. Az oltár bal felső képtáblája: Erazmus, Sebestyén, Lőrinc, István diakónus, Szaniszló/Márton, Kristóf, György A képek festőjét Csánky 36 a lőcsei Vir dolorum-oltár festőjével azonosítja, aki véleménye szerint a jánosréti stílus egyik közvetítője volt Lőcsére. Mucsy András 11 a „Jánosréti mester" köréhez kapcsolódó bányavárosi iskolához sorolja BE mestert. Formai jegyek Csánky, D.: Tanulmányok a szepességi táblaképíéstészet XVI. századi történetéből. Magyar Művészet. XIII. (1937) 347. Mucsy, A.: Az Esztergomi Keresztény Múzeum Régi Képtárának Katalógusa. Bp., 1981.