Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 158-165. (Budapest, 1997-1998)

BARÁTOK, MUNKATÁRSAK, TANÍTVÁNYOK — FRIENDS, COLLEAGUES AND DISCIPLES - Kölnei Lívia: A Tizennégy Segítőszent kultusza a középkori Magyarországon

emléknapja kiemelkedő „gonoszjáró nap" — a boszorkányok ekkor idézték elő a legtöbb rontást. „A büjös bajosok (...) büjöléssel a Sárkányokat likakbul ki-híják... " — írta György-napi prédikációjában Diószegi K. István 1679-ben.

31 A falvak lakói is gyakran elvárták, hogy megszelídítse a viharokban dúló sárkányt. (Erre szolgáltak útszéli szobrai is.) Különös jelentősége volt a György-napi harmatszedésnek, amely a lányok arcának szépséget adott; a más földjéről leszedett harmat viszont a termékenység ellopását jelentette. (A harmat az Ószövetségben is az Ég áldását, a termékenységet jelképezi.) Magyarországi nagy népszerűségét lovagideál-szerepe és gonoszűző képessége motiválta. Alakjához a népmesei igazságszolgáltatás motívumai kötődnek. Mesekincsünkben legendájának sok eleme fordul elő, bár név szerint nem említik. A szlovák és a katolikus délszláv hagyományban viszont neve is fennmaradt. Az Érdy-kódexben megőrződött magyar nyelvű legendájában szerepel az a halála előtt mondott imádsága, amellyel segítőszent-mivolta összefügg: „...én édes Uram, Jézus Krisztus, kérlek az te szent nevednek tisztöletes méltóságáért, hogy az én lelkemet el ne szakasszad az te szent malasztodtul örökkül örökké. Másodszor: és valaki az te szentséges nevedért az én kínszenvedésemről ájtatossággal megemléközendik, és ő szükségének idején engemet hívand, hallgattassék meg. (...) És valaki valamit tud kérni az én nevemben, minden kérelmése beteljesejtessék minden kétség nélkül. "

32 Szent Margit nyárközepi ünnepe, július 20. fontos mezőgazdasági ünneppé vált az aratás ideje miatt. Jelentősebb azonban a népi vallásosság szempontjából Margitnak az a „tulajdonsága", hogy a szülő asszonyok szenvedéseikben hozzá fordulhattak enyhülésért. Ezt a szinte fizikai segítségnyújtó szerepét rögzítette a Legenda aurea alapján íródott Érdykódex (1514), amely az ő mártírhalála előtti imáját is leírta. Másik fontos személyiségjegye, hogy az ő alakja is rettenti a Gonoszt. Az aratás idejére eső ünnepe már önmagában is megerősíti ezt: a néphitben ugyanis az aratás erőteljesen kapcsolódott az Utolsó ítélet képzetéhez,

33 amelyben fontos mozzanat a Gonosz letaszítása. A somlóhegyi kápolnának Margit védnöksége alá helyezése pl. azt a célt szolgálta, hogy a híres szőlőtermő vidék fölött őrködjön, megfékezze a viharokban, jégverésekben dúló sárkányt. A kápolna a vidék búcsújáró helyévé vált. IV. Béla Margit-névadása a tatárjárás idején született leányának ugyancsak a Gonosz elleni segítségért folyamodás, egyfajta szakrális névmágia lehetett. Margit mágikus szerepe őrződött meg egy rontás elleni ráolvasás-szövegben, amelyet Kallós Zoltán gyűjtött a moldvai csángók között. Ebben Margit Krisztus harminchárom csepp vérének segítségével készteti meghátrálásra az ördögöt.

34 Gonoszűző privilégiuma alapján a néphit gyakran összekapcsolta Margit alakját Györgygyei. Ilyen esetekben Margit azonosítódott azzal a királylánnyal, akit György megmentett a sárkánytól. Együtt szerepelnek pl. a soproni Szt. György templom kapuhomlokzatának 31 Diószegi K. István: Ki osztatott talentom. Debrecen, 1679. (In: Régi Magyar Költők Tára. I. 1229.) 32 Volf György (szerk.): Nyelvemléktár. Bp., 1876. IV. 385. 33 Tápai aratási ének: „Eljött az aratásnak nagy napja, / Emlékeztet ítélet napjára. / Mink vagyunk az Isten gabonája, / Eljön Jézus maga aratásra." Idézi: Bálint S.: i. m. 276. 34 Idézi: Bálint Sándor: Die altungarische Verehrung der heiligen Margarethe von Antiochien. In: Festschrift Matthias Zender. Bonn, 1972.