Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 149-157. (Budapest, 1996)
TANULMÁNYOK / ARTICLES - Vida Mária: Arányi Lajos (1812—1887). Pathológus, művész-illusztrátor, a hazai elsősegélynyújtás kezdeményezője
tatásával készültek. Az anatómus Vesalius (1514—1564) híres művének fametszeteit talán Vecellio Tiziano (1488/90—1564) rajzai nyomán Jan Stephan van Calcar (1499—1566) metszette. A 19. században a patológiai anatómia élethű, hiteles, pontos ábrákat kíván. Az új illusztráció készítője gyakran orvosillusztrátor. Kiváló hazai művelői Arányi Lajos és tanítványai: Thanhojfer Lajos (1843—1909), Elischer Gyula (1846—1909) stb. A boncolás útján nyert ismeretek az emberi gyógyítást kell, hogy szolgálják. Arányi Lajos alapeszméje szerint: ., mindenek előtt egy ideális tökéllyel bíró emberi szervezetet kell a bonctani ábrákkal foglalkozónak konstruálni". Példaképe a 18. században működött Bernát Albinus (1697—1770), leydeni anatómus. A patológiai illusztrációira vonatkozó építészeti-geometrikus szemléletét nemcsak kórbonctani ismereteinek (5 évesen jól rajzolt, később Münchenben víz- és olajfestészetet tanult, órákat vett Zeuíer Zsigmond viasz- és gipszművésztől), hanem művészeti érzékének és tudásának is köszönhette. Művészetek iránti érdeklődése, rajzkészsége és művészettörténeti ismeretei szorosan kapcsolódtak kórbonctani működéséhez. Nem véletlen, hogy éppen egyik patológiai művében fogalmazta meg — elsősorban tanítványainak — a rajz, az illusztráció jelentőségét az orvostudomány kutatásában. ,,Orvosgyakorlati tanulmányok a mellűr zsigereinek táj- és leíró bonctana köréből, némi, az orvosi rajzok célszerű elkészítésére vonatkozó útmutatással" című 1865-ben írott bonctani értekezésében külön fejezetben fejti ki nézeteit: ,,Mennyire szükséges a rajz az orvosnak" címen. ,,Iparkodjék az oly fiatal egyén, ki hivatást érez magában a bonctan apostolává, rajzolni tanulni, még pedig színesen, azaz festeni s hadd tegyem hozzá: hogy olajban festeni, mert csak úgy fogja a természetet jól látni, szemeivel jól analizálni és aztán ismét construálni azaz lemásolni tudni, meg nem felejtkezvén az illető tárgynak festészeti jellegéről, characteréről, s ha rajzoltatni szándékozik valamely a rajzban és festészetben idegen, de a bonctanban járatos egyén bonctani illusztrációkat: akkor oly művészt válasszon, de csakis olyat, ki a bonctanban jártas, és ki eredetijének szellemét és jellegét megérteni bírja." Vallja, hogy a bonctan fő célja elsősorban nem az ügyes boncolás, hanem a boncolás útján látottak természethű megörökítése. Ezért elfogadhatónak tartja a tudományág új elnevezését: a ,,szerves test idomtana". A leírás mellett elengedhetetlenül fontos a látottak véglegesítése, azaz a rajzban való megörökítés. Mindez azért is sürgős, mert a bonckészítmény néhány nap, gyakran néhány óra alatt ,,megromlik", csak a tökéletes kép marad fenn örökre. Praktikusabb is, mert míg a szövegolvasás hosszú időt vesz igénybe, az ábra áttekintésére rövid idő, néhány perc is elegendő. Ezért jelentős, ha a medikus megtanul rajzolni, festeni, vagy legalább megérteni, elemezni tudja a képet. Először 1822-ben Montpellier-ben oktatják a rajzot orvosjelölteknek (T. Lordat: Essai sur l'iconographie medical c. tankönyvből), majd számos német egyetem követi a példát. Arányi 1845 óta igyekezett a hallgatókkal elsajátíttatni ezeket az ismereteket, eredményesen Heitzmann, Kurtz, Strosz, Kretschmer, Thanhojfer medikusokkal. Thanhoftér rajzai 5 teremben demonstrálták az előadásokat, ő maga rajzot oktatott a nem nagy érdeklődést mutató diákoknak. Heitzmann később külföldi sikereket ért el, Bécsben átvette Elfinger üzletét és orvosi és természettudományi rajzműhelyt alapított. Hasonlót létesíthetne Pesten az egyetem, az Akadémia vagy a Természettudományi Társulat és a Természetvizsgálók Vándorgyűléseinek szerkesztősége. (Elfinger litográfiái illusztrálják Balassa ,,Képzőműtétek" c. plasztikai sebészeti művét, a műtét előtti állapotot és az elért eredményt ábrázolva.) A patológiai anatómia számára a jó rajz, a lineáris rajz, amely a tudományos és az építészeti illusztrálást szolgálja, míg a művész árnyékolt rajzot készít. A csontvázra az izomzatot