Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 149-157. (Budapest, 1996)

KÖNYVSZEMLE / REVIEWS - Dudley, Wilson: Signs and portents. Monstrous birth from the Middle Ages to the Enlightenment (Jobst Agnes) - Emch-Dériaz, Antinette: Tissot. Physician of the Enlightenment (Magyar László)

vált állatok és növények stb. Halála után unokaöccse, Mattew Baillie és társa William Cruikshank folytatták az ana­tómia oktatását, s így a gyűjtemények 30 évig Londonban maradtak. M. Baillie 1800-ban felhagyva a tanítással meg­felelő múzeumot építtetett, s a hagyaték 1807-ben Glasgow-ba költözött. A kötet szerzője felsorolja a műtárgyegyüttesekről kiadott katalógusokat, s a gyűjteménycsoportok elhelyezésé­ben bekövetkezett változásokat. A glasgow-i egyetemi könyvtárban található dokumentumokat két csoportra osztja: A Hunter Papers (jelzetük: H. 1 — H. 509) 25 témakörre bontva sorolja az esetleírásokat, anatómiai, sebészeti előa­dásokat, leveleket, orvosi megfigyeléseket, vizsgálatokat, érmek, könyvek jegyzékét, természettudományi leírásokat stb. A Hunter Figures (jelzetük: HF. 1 — HF. 250) időrendben (1757—1776) közli az anatómiai ábrázolásokat, ere­deti rajzokat és táblákat. Ezt követően az illusztrátorok, metszők neve alatt az egyes ábrázolt szervek, testrészek sze­rint rendezi az anyagot, majd a sort a szignó nélküli rajzok, vázlatok, valamint a nyomatok zárják. A kötet gyakorlati értékét növeli, hogy esetenként utal a már korábban megjelent jegyzékek jelzeteire is, közli W. Hunter rövid életraj­zát, működésének főbb helyszíneit. A forráskutatásra jól használható, világosan szerkesztett munkát index zárja, mely a nevek, intézmények, tudo­mányos társaságok előfordulási helyét tünteti fel. Mohos Márta Dudley Wilson: Signs and portents. Monstrous birth from the Middle Ages to the Enlightenment. London —New York, Routledge, 1993. 215 p. Wilson professzor e művében a torzszülöttséghez fűződő hiedelmeket, attitűdöket vizsgálja. Több mint fél évszázad elteltével ez az első, az adott időintervallumban teljességre törekvő, monografikus igényű feldolgozás e témakörben, hiszen a Gould és Pyle szerzőpáros Anomalies and Curiosities of Medicine c. munkája még a múlt század végén, 1897-ben, C.J.S. Thompson The Mystery and Lore of Monsters c. tudományosnak kevésbé tekinthető műve pedig 1930-ban látott napvilágot. A középkorban, s a 16. században a torzszületéseket Isten titokzatos figyelmeztetéseként, jeladásként értelmez­ték, mely az emberiség bűneiért katasztrófát, büntetést jövendöl. A 16. sz. végétől a 18. sz. kezdetéig terjedő idő­szakban a torzszülöttség tárgyalásában a kuriózumok iránti érdeklődés a meghatározó. Az első szemléleti változást a felvilágosodás, a részletes anatómiai megfigyelések, feljegyzések hozták, melyeket a 19. sz. közepének immáron tudományos igényű orvosi és biológiai kutatásai követtek. Ennek követekeztében a torzszülöttség iránti kíváncsiságot felváltotta a tudományos érdeklődés. A természet e szörnyű játékának, s a róla való gondolkodás változásának nyo­mon követése bizonyítja, hogy két egymástól látszólag távol eső tudományág, mint orvoslás és filozófia akár az ana­tómia terén is összefügghetnek egymással. Nem véletlen, ogy Etienne Geoffroy Saint Hilaire a torzszülöttség kutatá­sát az anatómia filozófiájának nevezte, s ugyanezt a Szigetországban transzcendentális anatómiaként emlegették. A szerző a téma szorosan vett tárgyalásában 1832-ig Isidore Geoffroy Saint-Hilaire: Treatise on Teratology c. művének megjelenéséig megy, az ezt követő időszakra csak jelzésszerűen utal. A kuriózumok iránti érdeklődés azonban változatlanul fennáll, amint azt az élettel összeegyeztethető születési rendellenességek irodalmi (ld. Bulwer, Spencer, Wanley műveit), filmipari (ld. 1980-ban bemutatott Elefántember) feldolgozásai is jelzik. Ezek az alkotá­sok a torzszülöttség társadalmi aspektusait villantják fel. azt, hogy a természet groteszk fintorának áldozatai milyen megkövesedett társadalmi előítéletekkel, elutasítással szembesülnek. S innét már csak egy lépés választja el az euge­nika olyan bevett eszközeit, mint az a megfelelő vizsgálatokkal alátámasztott abortus arteficialis vagy a történelem egy korszakának kényszersterilizációs elképzelése. Miután gondolatmenetünkben idáig értünk, már csak egy kérdés motoszkál a recenzens fejében: Priaposznak, a termékenység penis-duplex-szel ábrázolt ókori istenének esélye a túl­élésre az utóbbi évezred Európájában. Jobst Agnes Emch-Dériaz, Antoinette: Tissot. Physician of the Enlightenment. (American University Studies Series IX. His­tory, Vol.126.) New York — San Francisco — Bern — Frankfurt am Main — Berlin — Wien — Paris, Peter Lang, 1992. 339. A felvilágosodás korának talán legnagyobb hatású svájci orvosa ám mindenképpen legsikeresebb egészségügyi pro­pagandistája, Samuel-August-André-David Tissot életútját és tudományos munkásságát mutatja be és értékeli ez a könyv. A tudós szerzőnő Taine milieu-elméletét követve a földrajzi-, a kulturális- és a szellemi környezet hatásainak eredőjeként ábrázolja ennek a különös személyiségű, hihetetlen energiájú, hol depresszióba zuhanó, hol elképesz­tően aktív és optimista tudósnak és közírónak a tevékenységét. S míg látszólag csupán egyetlen ember biográfiáját

Next

/
Oldalképek
Tartalom