Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 149-157. (Budapest, 1996)

KRÓNIKA / CHRONICLE - I. A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár kiállításai és rendezvényei - (7) A röntgen-sugár felfedezésének 100. évfordulója. Kiállítás és emlékülés az Elektrotechnikai Múzeumban (Jeszenszky Sándor)

dult, hogy ezt a felkelők félreértették. A mentőautókra lőttek a forradalmárok, hiszen a Korvin kórház betegszállító autója fegyvert vitt a Rádióhoz, lőttek az AVH-sok, mert a meneküléshez ruhát és kocsit akartak szerezni, s lőttek a szovjet katonák, mert a legjobb álcázás a Vöröskereszt. Ilyen körülmények között kevéssé volt idő és alkalom adminisztrálni. Naplóbejegyzés őrzi dr. Lehőcz Vera fiatal mentőorvosnő tragikus sebesülését. Sérülthöz mentek a Közraktár utcába, s a Bakáts téren a mentőautó sorozatlövést kapott hátulról. A doktornőt két golyó érte, megbénult, de a kollegái önfeláldozó magatartásának, több operációnak és élni akarásának köszönhetően mint rokkantjáradékos élő tanúként vehetett részt a kiállítás megnyitásán. A zárófejezetek a történelmi esemény tragikus végkifejletét korabeli írásos dokumentumokkal jelzik: ,,Nagy Imreben bizalmunk" — szól az egyetemi forradalmi diákbizottság röplapja. A nagyvilág együttérzését kivívta a forradalom és szabadságharc, de a szovjetek ellenében a Hatalmak mozdulatlanok maradtak. ,,A törvényes magyar demokratikus kormány megdöntésére szovjet csapatok támadást indítottak a főváros ellen... " — Nagy Imre utolsó szózata november 4-én hajnalban hangzott el a rádióban. A kiállítás tényszerű, objektív adatközléshez a személyes gondolatokat az egyes fejezetek élén álló versidézetek tolmácsolják. A bemutatott anyag emléket állít az életveszélyben dolgozó önkéntes mentőcsapatoknak is, orvosoknak, medikusoknak, ápolónőknek, betegszállítóknak, gépkocsivezetőknek, s a lakosság köréből kikerülő elsősegélynyújtóknak. A külföldi segítőkről, a lengyel, osztrák vér-, kötszer-, gyógyszer- és élelmiszerszállítókról sem feledkezik meg. Meggyőz arról, hogy az Országos Mentőszolgálat mindvégig fenntartotta működőképességét, mobilizálta erőtartalékait, Mentőkórházat állított föl, s országos szervezettsége révén koordinálni tudta a mentőmunkákat. Dolgozói hivatástudata, erkölcsi tartása példaadó volt. ,,Nem volt insufficiens". Ezzel az emlékezéssel a felejtés könyörtelen folyamatát sikerült kissé megállítanunk — mondta dr. Göbl Gábor az OMSz főigazgató főorvosa a kiállítás megnyitásakor, mintegy kiemelve dr. Káhler Frigyes professzor bevezető gondolatait: a fiak megőrizhetik apáik becsületét, csodálattal adózhatnak a helytállóknak, akik megmutatták, hogy miként kell becsülettel élni, halni önzetlenül másokért. Mohos Márta * RÖNTGEN EMLÉKÜLÉS ÉS KIÁLLÍTÁS A Röntgen-sugár felfedezésének 100. évfordulója alkalmából Az ünnepi ülést az MTA Tudomány- és Technikatörténeti Komplex Bizottsága, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum és az Országos Műszaki Múzeum védnökségével az Elektrotechnikai Múzeum szervezte 1996. január 16. A kiállítást rendezte: dr. Jeszenszky Sándor Elektrotechnikai Múzeum 1996. január 16—április 30.