Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 149-157. (Budapest, 1996)

KRÓNIKA / CHRONICLE - I. A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár kiállításai és rendezvényei - (2) Emlékkiállítás Beck Ö. Fülöp halálának 50. évfordulójára. 1995. április 6—május 14. (Dr. Csorna Zsigmondné Kovács Mária)

Arányi Lajos a többségében maga készítette preparátumaiból, festményeiből, rajzaiból és gipszmintáiból intézetében múzeumot alapított. Ennek a gyűjteménynek néhány eredeti da­rabja látható a kiállításon. A sokoldalú orvostudós szabadidejében tett bel- és külföldi utazásainak élményeit rajzban és írásban rögzítette. Útinaplóinak viseleti-, építészeti-, díszítőelemeket, figurákat ábrázoló rajzai jó megfigyelőképességéről, kiváló rajzkészségéről tanúskodnak. Régészeti, műemlékvédelmi tevékenysége során az 1452-ben épült és 1854-ben leégett Vajda-Hunyad várának helyreállításához Deák Ferenc támogatásával kiadványt készített és adományokat gyűjtött. E téren is eredményes munkásságáért kapta meg a ,,Hunyadvári" elő­nevet. Ma már kevesen tudják, hogy az ő javaslatára jelölték meg emléktáblával a Budai Vár történelmi épületeit. A jeles évfordulóra készült kiállítás nem titkolt szándéka, hogy a patológia történetére visszatekintve, az elődök közül, tudományos szakmai és emberi teljesítménye alapján Arányi Lajost tiszteletet érdemlő példaképként mutassa be. Mohos Márta * BECK Ö. FÜLÖP (1873—1945) EMLÉKKIÁLLÍTÁS Halálának 50. évfordulója alkalmából Rendezte: dr. Csománé Kovács Mária Semmelweis Orvostörténeti Múzeum 1995. április 6—május 14. Beck Ö. Fülöpöt a művészettörténet a magyar éremművészet atyjaként tartja számon, akinek alapvető szerepe volt a magyar éremművészet megteremtésében és európai rangra emelésé­ben. Munkássága során több, mint 300 érmet készített nagyszobrászati munkái mellett. Vert és öntött érmein felfedezhetjük a francia és német iskola hatását. Művei között találunk sze­cessziós, vonalritmikára épülő (makaróni stílusú) érmeket, és a konstruktivizmust idéző vé­sett érmeket egyaránt. Megörökítette a magyar történelem, irodalom, művészeti élet nagy alakjait. Élet után mintázta meg a kortárs írókat, művészeket, építészeket, a tudományos és gazdasági élet kivá­lóságait. A portrék megformálásakor nemcsak a hasonlóságra törekedett, hanem a belső lelki tartalom megjelenítésére is. Megmintázott sok olyan orvost is akiket ma már az orvostu­domány nagy öregjeiként tartunk számon. Érmei közül mintegy 130 darabot láthattak az érdeklődők témakörök szerint csoportosítva a kiállítás tárlóiban. Lévén, hogy a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum adott otthont a kiál­lításnak, kitüntető helyen szerepelt az orvostudománnyal kapcsolatos érmek csoportja. Az e témához tartozó érmek bemutatásában teljességre törekedtek a rendezők. A medicina in nummis" címszó alá tartozó emlékérmek a múzeum saját — mintegy 9000 darabot számláló gyűjteményéből kerültek ki, néhány kölcsönkért darabtól eltekintve, míg a többi csoportban találhatók jelentős része Gosztonyi József magángyűjteményéből származtak. A 23 db orvosi érem között láthattuk híres orvosok: Balassa János sebész, Babarczi Schwartzer Ottó pszi­chiáter, Huzella Tivadar orvosbiológus, Ilosvay Lajos gyógyszerész, Korányi Frigyes belgyó­gyász, Lenhossék Mihály anatómus klasszikusan szép portréit, a millenniumi kiállítás díjér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom