Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 149-157. (Budapest, 1996)
KRITIKÁK / REVIEW ESSAYS - Varga Benedek: A maternális mortalitás történetének újabb irodalmáról
hasonlóan — igyekezett a kórt egyetlen, általános kiváltóokhoz, esetében a «vibrio»-hoz kötni. A tudományfilozófia szempontjából ez tűnik az egyik leglényegesebb elemnek a 19. század orvosi gondolkodásában. Amíg ugyanis — talán még mindig galénoszi öröksége részeként — számos kutató kitartott sok ismeretlen betegség multifaktorális okokkal történő magyarázatánál, sokan az egyetlen kiváltó ok felderítését és pontos meghatározását tartották előnyösnek. Mayrhofer nézeteit gyorsan átvette Späth professzor a II. klinika igazgatója, aki szerint mindez megerősítette és pontosította Semmelweis nézeteinek helyességét! 28 Bár a Semmelweis-doktrína megalapozottsága és elterjedése esetében a szerzők nem osztják Loudon fentiekben ismertetett sommás ítéletét, a könyv utolsó fejezetében a gyermekágyi láz következtében beállott mortalitás 19—20. századi alakulásánál elfogadják Loudon meglepő adatait. Végeredményben, tehát a tudományos paradigmák kérdéséhez kerültünk vissza. A történeti elemzés a gyermekágyi láz kóroktanának meghatározásában sem történhet másként, mint a felderített tényeknek a korszak tudományos teóriával való összefüggésükben történő bemutatásával, — ahogy azt például Codell és Barbara Carter Mayrhofer munkásságát vizsgálva teszi. Holmes vagy Semmelweis felfedezésénél, ugyanis éppen azért nem indokolt a mai tudományos paradigmák felől közelíteni, mivel azoknak nem lehetett részük egy-egy korábbi korszak tudományos eredményeinek megfogalmazásában. így például, amit Braun félreértett Pasteur felfedezésének újszerűségében, az az volt, hogy a bakteriális kutatások paradigmatikus eredménye nem a levegőnek vagy az atmoszférának, mint közvetítő elemnek az újbóli megerősítésében állott, hanem abban a felismerésben és annak bizonyításában, hogy léteznek olyan szabad szemmel láthatatlan élő testek, amelyek fertőzést okozhatnak. Semmelweis a jelenség ennek megfelelő megfogalmazását természetesen nem végezhette el, de amit az Aetiologiá-ban ír, végeredményben erről szól. Ezt ismerte fel és értékelte a korábbi kutatás Semmelweis szerepének megítélésében. Loudon viszont nemhogy statisztikailag, de a tudománytörténet általános jelenségeinek bemutatásával sem tudja cáfolni Semmelweis eredményeit. Bár Loudon könyvének mondanivalója elsősorban nem a gyermekágyi láz aetiológiája leírásának történeti feldolgozásában rejlik, viszont ez sem mentség a tudománytörténeti kontextus hibás, és téves felvázolására. BENEDEK VARGA, M. A. Semmelweis Medical Historical Museum, Library and Archives H-1013, Budapest, Apród u. 1—3. Josef Späth „Statistische und historische Rückblicke auf die Vorkommnisse des Wiener Gebärhauses während der letzten dreissig Jahre mit besonderer Berücksichtigung der Puerperal-Erkranungen" Medizinische Jahrbücher 20 (1864) pp. 145-164
