Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 149-157. (Budapest, 1996)
KRITIKÁK / REVIEW ESSAYS - Varga Benedek: A maternális mortalitás történetének újabb irodalmáról
lyik európai kórház MMR arányánál. A magas anyai mortalitáshoz vezető febris puerperalis problémája kifejezetten a 18—19. századi hospitalizáció silány hygienes viszonyainak volt köszönhető. Semmelweis szerepének és tevékenységének helyes történeti bemutatására ezért talán szerencsésebb lett volna a bécsi Allgemeines Krankenhaus 1840-es évekbeli MMR adatait a párizsi Hôtel Dieu-éval vagy a londoni St. Bartolomew 's kórház korabeli adataival összehasonlítani. Végeredményben tehát az oldott klórmésszel, mint dezinficiáló oldattal való prevenció sikerességét Loudon nem tudja cáfolni. Mindezzel úgy tűnik Loudon is tisztában van, sőt könyvének egyik alapgondolata, hogy a 19—20. század kórházainak hygienes viszonyainak javulása, az aszeptikus szülésvezetés és az antibiotikumok hatására mikor és milyen arányban csökkent a gyermekágyi halandóság Európában és Észak-Amerikában. Azaz, hogy az egyes tudományos felfedezések pozitív hatását hogyan lehet tetten érni a populáció egészségügyi helyzetének javulásában. Furcsa, hogy szempontjainak összetett érvényesítésére éppen egy, az angolszász világon kívüli kutató esetében nem képes. 23 A 19. század során az érdemi vita ugyanis azok között a nézetek között zajlott, amelyek a betegség fertőző jellegét elismerték vagy elutasították, egyetlen kiváltó okot, vagy pedig számos a gyermekágyi lázhoz vezető körülményt határoztak-e meg, és hogy a lehetséges megelőzés milyen módszereit javallottak. Gordon, Holmes és Semmelweis tehát egy táborban voltak, és mint Holmes 1855-ös írásának hangvételéből kitetszik, hasonló indulatok vezérelték őket. 24 IV. Codell és Barbara Carter könyve mindezzel szemben a széles közönségnek szóló ismeretterjesztő könyv. Bár ez a könyv nem tartalmaz új adatokat, összevetése Loudon monográfiájával annyiban indokolt, hogy Codell Carter napjaink egyik legjobb, az angol közönség számára publikáló Semmelweis szakértője. 25 Mint a szerzők bevezetőjükben rámutatnak, könyvüket ugyan az orvosilag vagy akár orvostörténetileg nem képzett olvasóknak szánták, de a mű túllép a szokványos életrajzok feldolgozási szintjén és a közérthető szöveg egy-egy részterület tudományos alaposságú ismertetését adja. Az eltérés itt a korábbiakhoz képest a feldolgozott anyag arányainak elosztásában rejlik, azaz abban, hogy a tudományos felfedezés maga, illetve annak gyakorlati alkalmazása, elterjedése és hatása közül melyik mekkora figyelmet kap. A háttér megrajzolásánál nemcsak a 18. század végi és 19. századi Bécsnek szentelnek 23 A későbbiekben még visszatérek rá, hogy mennyiben lehet adekvátnak tekinteni Loudon szempontrendszerét. 24 ,,The time has come when the existence of private pestilence in the sphere of a single physician should be looked upon not as misfortune but a crime; and in the knowledge of such occurances, the duties of the practitioner in his profession, should give way to his paramount obligations to society" Holmes: Puerperal Fever as Private Pestilence (Boston 1855) p. 46 25 Carter, K. Codell: ..Ignaz Semmelweis and His Predecessors" Med. Hists. 25 (1981) pp. 57—72; „0n the Decline of Bloodletting in Nineteenth-Century Medicine" /. of Psych. Anthrop. 5 (1982) pp. 219—234; , Josef Skoda's Relation to the Work of Ignaz Semmelweis Medizinhistorisches Journal 19 (1984) pp. 335—347; ,,Ignaz Semmelweis, Carl Mayhofer and the Rise of Germ Theory" Med. Hist. 29. (1985) pp. 335—347; with Gerorge S. Tate ,,The Earliest-Known Account of Semmelweis's Initiation of Disinfection at Vienna's Allgemeines Krankenhaus Bull, of the Hist, of Medicine 65 (1991), pp. 252—257; with Scot Abbott and James L. Siebach: ,,Five Documents Relating to the illness and Death of Ignaz Semmelweis Bulletin of the Hist, of Med. forthcoming; Valamint fordítója az Aeetiologiának: The Etiology, Concept and Prophylaxis of Childbed Fever. Ed. and trans. K. Codell Carter. (Madison 1983)
