Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 149-157. (Budapest, 1996)

ADATTÁR / DOCUMENTS - Plavecz Tibor: Magyar honvéd- és katonaorvosok tapasztalatai az első világháborúban

dásához csatlakozó gennyes hörghurutnak s ily módon nagyobb tüdőrészlet légtelenné válásának következménye. Ezen sokféle, halálos kimenetelű lehetőségi esetnél fogva a gázmérgezettek mind mint súlyos esetek tekinthetők. 1917-ben egy új anyaggal töltött gázgránátok kerültek elő, ezek sárga kereszttel voltak jelezve, s hatásuk az eddig említettektől teljesen elütő. Az ezekben levő mérgező anyag az összes azon ideig használt bel- és külföldi gázálarc tölcséreket átjárta, sőt áthatotta a ruházatot is és a bőrt megtámadva, azon súlyos elváltozásokat okozott, legtöbb hólyag képződést. Ezen mérgező anyaggal érintkezésbe jutott bőrtárgyak az infektio terjesztése miatt hasznavehetetelenné lettek, a ruhanemű csakis háromszoros kifőzés után vált használhatóvá. Súlyos maródásokat okozott a szemeken, s megfelelő concentratio mellett a tüdőkbejutva, a tüdő szövetét úgyszólván el folyósította. Ezen gázgránátokat, megfelelő számban egyes területekre kilőve, ezeket két hétig megközelíthetetlenné lehetett tenni. A gázmérgezések elleni védekezés szempontjából általában fontos a legénység kioktatása a védő gázálarccal való bánásmódot illetőleg, a gázalarmot jelentő jelek ismertetése, s az e.ü. segédszemélyzetnek kioktatása a gázmérgezettek[kel] való elbánás módozataira. IX. A hadisebészet óriásit haladt a háborús évek alatt; az elért eredmények meglepőek, a gyógyulási % nagy. A német statisztika szerint a kezelés alá jutott sebesültek 80%-a ismét harcképes lett. Két dolog érdemel megemlítést. 1.) A háború előtt szabály volt az, hogy a haslövéses sebesülteket, leszámítva egyes beavatkozást igénylő eseteket, 4—5 óra hosszant mozdulatlanul hagyjuk étel s ital nélkül feküdni a helyszínen, s ezután jöhetett a fekveszállítás szóba; jelenleg szabály, hogy minden szállítható haslövéses sebesült, a sebesüléstől számított 6 maximum 8 órán belül sebészi kézbe jusson; az ily feltételek között végzett laparatomiák 60—70%-a gyógyul. 2.) A sebesülésekkel kapcsolatos hosszadalmas, nyílt sebkezelést igénylő, sebgennyedések, a china alkaloidák hígított oldatainak bőr alá fecskendése által annyira lecsökkenthetők lettek, hogy legalább részleges varratokat lehetett alkalmazni, ami majdnem fél idővel rövidebb sebgyógyulást jelent. — Egy közegészségi szempontból fontos a katonaság részéről előre tervezett intézkedést, a nemi betegek kórházainak a háború után való fenntartását, sajnos a forradalom megdöntötte, aminek következménye a nemi betegségeknek a falvakban való nagyszámú elterjedése volt. X. Dacára annak, hogy az önkéntes és hivatásos ápolónők működése férfierők által megközelítőleg sem pótolható, a hadosztálynak közvetlenül alárendelt intézetekben (e.ü. oszlop), miután ezek még a tágabb értelemben vett első vonalbéli alakulatokhoz számítanak, nem célszerű az ápolónők alkalmazása, míg a tábori kórházakban s a hadtáp területén levő e.ü. intézetekben úgyszólván pótolhatatlanok. Beosztásaim a világháború alatt 1914. VIII. 8. — 915. II. 1. XV. sz. kórh. vonat parancsnoka 1915. II. 6. — 1915. II. 29. 45. sz. h.o.e.ü. oszlop átmeneti parancsnoka 1915. III. 6. - 1915. V. 24. 7/7 sz. tábori kórház 1915. V. 25. - V. 31-ig 6/7 sz. 1915. VII. 11. — 1915. IX. 6-ig bpesti 16 sz. helyőrségi kórház tiszti par. orvosfőnök 1915. IX. 7. — 1915. XII. 1. 5/13 táb. kórház (fertőző betegek részére) 1915. XII. 2. - 1915. XII. 30. 97. közös gy. e. orvosfőnök