Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 149-157. (Budapest, 1996)

ADATTÁR / DOCUMENTS - Plavecz Tibor: Magyar honvéd- és katonaorvosok tapasztalatai az első világháborúban

6. kérdés Ha az ütközet létszámát (Feuergewehrstand) a fenti 800-as létszám mellett átlagban 600-nak vesszük, akkor veszteségeink a következők voltak: a/ Csekély veszteség esetén (12 legkönnyebb ütközet után) 3,9% b/ Közepes veszteség esetén (5 középszerű ütközet után) 22,1% cl Súlyos veszteség esetén (legsúlyosabb ütközet után) 52,1% ál Ha a zlj. két legvéresett ütközetét vesszük, ahol elsőízben 485, második esetben 320 volt a sebesültek, halottak, eltűntek száma, ez esetben a verszteség 65,4%e/ A legnagyobb ütközet veszteség — 485 — esetén pedig 80,8% 7. kérdés Azon számadatok, hogy a régi háborúban az összsebesültek 50%-a könnyű, 25%-a súlyos, 25%-a pedig halott lett volna, a zlj keretén belül ezen számítások a következőkép alakultak: Pl.: Ha a zlj. 6 legsúlyosabb ütközetét vesszük alapul, akkor 600 ütközet létszám mellett volt: könnyű sebesült 884, súlyos sebesült 326, halálos sebesült 293, eltűnt 290: tehát összesen 1793 ember, ennek alapján: a) könnyű sebesült 49,3% c) halálos sebesült 16,3% b) súlyos sebesült 18,3% d) eltűntek száma 16,3% Nagy kérdés, hogy hova számítsuk az „eltűnteket", mert ezek egyrésze élve, másrésze halva került az ellenség kezébe. Viszont az is igaz, hogy a saját kezünkben maradt súlyosan, sőt egyes könnyen sebesültjeink is utólag meghaltak a kórházakban. Ez végül annak klassifikálása, hogy melyik sebesülés súlyos és melyik könnyű, egészen másként lesz elbírálva a lövészárokban, mint a „Hinterland^ban (pl. idegsérülések). 8. kérdés A szállíthatóság szempontjából azon régi számítások, hogy a sebesültek kétharmada menetképes, egyharmada pedig szállításra szorul, megfeleltek a mostani tapasztalatoknak is. 9. kérdés Az olasz határ sziklás vidékein, ahol a felrobbanó gránátok okozta felrepülő kövek néha többet ártottak, mint maguk a gránát darabok, természetesen sokkal nagyobb számúak voltak a sebesülések, mint ugyanezen fegyvernemektől a puha talajon. Általában véve legtöbbet ártott embereinknek a gránát, azután a kézibomba, nyílt terepen pedig irgalmatlan hatása van a gépfegyvereknek. Nem is kell mondanunk, hogy minden képzeletet felülmúlt a szerencsére még elég ritkán alkalmazott gáztámadás. Érdekes, bár nem kérdés tárgya az, hogy hogyan aranylottak egymáshoz a tiszti és legénységi veszteségek.