Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 149-157. (Budapest, 1996)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK / ESSAYS - Kapronczay Károly: A gyógyító röntgensugár alkalmazása Magyarországon
A szanatórium megalapítását Korányi Frigyes és a Budapesti Szegénysorsú Tüdőbetegek Szanatórium Egyesülete kezdeményezte, társadalmi összefogásból és gyűjtésből biztosították az építkezés anyagi alapjait, később a fenntartás költségeit. Ez lett nemcsak a tuberkulózis gyógyítása és az ehhez kapcsolódó tudományos munka, hanem a tuberkulózis elleni küzdelem központja is. E program egyik fontos célja volt olyan röntgenlaboratóriumok szervezése, ahol képernyős szűréseket is lehetett végezni.Szinte a tuberkulózisos osztályok és szanatóriumok szervezése összekötődött a képernyős szűrőállomások és röntgenrészlegek szervezésével, az 1910. évi statisztikák szerint az akkori Magyarországon 59 rtg-részleg működött. 20 A Budapesti Tudományegyetemen 1907-ben létesítették — Alexander Béla vezetésével — az Egyetemi Központi Röntgen Laboratóriumot, amely 1914-ig ideiglenesen a poliklinikán — a mai Szövetség utcai Kórház épületében — működött, s csak ekkor költöztették át az orvosi kar központi épületébe, 1915-ben Egyetemi Röntgen Intézet néven tanszéki feladatokkal is felruházták. 21 Önálló tanszékké csak 1929-ben vált, de 1921-ben egyesítették az 1898-ban a külső klinikai telepen alapított és Elischer Gyula vezette klinikai röntgcnlaboratóriummal. 22 1900-ban a kolozsvári egyetem orvosi karán is létesítettek röntgenlaboratóriumot, amely intézetté 1908-ban alakult. A röntgenrészlegek (illetve laboratóriumok) szervezésében a hadsereg is élen járt. 1910ben minden nagyobb helyőrségi kórház rendelkezett ilyen kórházi részleggel, 23 sőt az I.világháború idején szervezett hátországi vöröskeresztes és állandó tábori kórházakat is egységesen röntgenfelszerelésekkel látták el. A sebészeti és rehabilitáló ellátás valóban nélkülözhetetlen diagnosztikai eszköz lett. Statisztikailag bizonyítható, hogy az első világháborút követő két évtizedben a megyei, a városi, a legtöbb járási kórházban működött röntgenlaboratórium, sőt 1935-ben a Székesfőváros megalapította az Eötvös Loránd Rádium és Röntgen Intézetet, mint a fővárosi közkórházak közös intézményét a daganatos betegségek sugaras kezelésérc. Míg a kórházakban működő röntgenlaboratóriumok elsősorban a diagnosztikával foglalkoztak, a terápiás kezeléseket erre az intézetre bízták. Ez az intézet hamarosan az egész országra kiterjedő tevékenységet fejtett ki, amelyből 1951-ben kialakították az Országos Onkológiai Intézetet. A két világháború közötti újabb röntgenlaboratóriumok szervezését az Országos Közegészségügyi Intézet is szorgalmazta, mint a tuberkulózis elleni küzdelem egyik fontos megelőző eszközét. Az 1930-as évektől jelentős számban szervezett szűrő- és gondozó állami és területi intézetek tevékenysége elsősorban a röntgenrészlegekre és a szűrőmunkára épült, bár a társadalombiztosítás korlátai, a vidéki lakoság csak részleges biztosítása nem befolyásolták a tuberkulózis elleni preventív munkát, ennek teljes költségeit az állam vállalta magára. Természetesen ez nem jelentette a gyors sikert, de a tevékenység egyik legfontosabb eszköze a röntgenátvilágítás lett. KÁROLY KAPRONCZAY, M. A.; Ph. D. Deputy Director General Semmelweis Medical Historical Museum, Library and Archives Budapest, Török u. 12. H— 1023 20 Magyar Statisztikai Évkönyv. 1910. Egészségügyi sorozat. 21 Győry T.: i.m. 22 Elischer Gyula (1875—1929): orvos, röntgenológus, egyetemi tanár. 1911-től az I.Belklin. rtg-laboratóriumának vezetője, 1912-től a röntgenológia magántanára, 1917-től az Egyetemi Röntgen int. ig.-ja, 1921-től nyilvános r. tanár. 23 Magy.Statisztikai Évkönyv. 1910. Egészségügyi sorozat.
