Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 149-157. (Budapest, 1996)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK / ESSAYS - Kapronczay Károly: A gyógyító röntgensugár alkalmazása Magyarországon

let, amely heti tudományos ülésén — az előadást követő — „betegbemutatásain" egyre több röntgendiagnosztikai jellegű előadásra került sor. Ezen ülésszaknak felmérhetetlen jelentősége van a formálódó új orvosi szakterületek megalapozásában, szakmai elismertetésében, így az alig 4-5 hónap alatt teljes orvosi elismerést elért röntgensugár gyakorlati alkalmazása valóban sokban függött ezen ,,betegbemutatótól", az itt bemutatott anyag szakmai vitáitól. Annak idején, amikor az éterbódítás hasonló gyors sikert ért el az európai orvosi gyakorlatban, hasonló körülmények között, az orvosegyesületi betegbemutatókon nyert szakmai elismerést a pest-budai orvosok körében. 1896-ban Kernten Ferenc egy négyhónapos csecsemőről készített — a baloldali fibulahiányt bizonyító — röntgenfelvételt mutatott be,

6 majd később Friedrich Vilmos a kézcsontozat fejlődési rendellenességét feltáró röntgendokumentációt ismertetett. A fogorvosi technikát és műtéti eljárást nagyban megújító lszlai József 1897-ben ugyancsak az Orvosegyesületben mutatta be a maga szerkesztette és arcra illeszthető kryptoszkópját, amellyel fogászati röntgenfelvételeket lehetett készíteni. Elsősorban a foggyökerek elváltozásait, a gyökérbetegségeket kívánta diagnosztizálni. Annak ellenére, hogy nem az Iszlai-féle kryptoszkóp lett a fogorvosi röntgenológia eszköze, mégsem szabad megfeledkeznünk lszlai József próbálkozásairól. Iszlai József az egyetemtől függetlenül működött, Magyar Fogműtani Intézete magánintézetnek minősült. Az első hazai röntgenlaboratóriumok — 1896—1897-ben — magángyógyintézetekben szerveződtek: 1896 júliusában Jutassy József bőrgyógyász pesti Hatvani utcai bőrgyógyászati magánintézetében röntgenlaboratóriumot rendezett be, ahol a Wiener Medizinische Wochensehrifiben publikált röntgensugár-terápiát maga is alkalmazta. Eredménnyel alkalmazta a röntgensugarat a hypertrichosisos megbetegedések kezelésénél, ami ugyan már nem jelentett újdonságot az európai röntgenológiában, de eredményeiről az Orvosi Hetilapban is beszámolt, a későbbiekben elég részletes leírást adott a lupus vulgaris, a lupus erythematodes, az ekcéma chronicum, a naevus vasculosus sugaras kezeléséről, de elsőnek kezelt röntgensugárral hajgombásodást is. Sorozatban jelentette meg kisebb-nagyobb lélegzetű közleményeit, gyakran szerepelt az Orvosegyesület már említett betegbemutatóin is. Nevét az egyetemes szakirodalom úgy őrizte meg, hogy elsőnek publikált — nemzetközi elismerést kiváltva — a Fortschritte auf dem Gebiete der Röntgenstrahlen című szakfolyóiratban.

9 A sebészet mellett a röntgensugár alkalmazása elsőnek átütő sikert éppen a bőrgyógyászat területén aratott, viszont az itt alkalmazott terápia hívta fél a figyelmet a röntgensugár veszélyeire, a sugárártalomra, melynek már abban az időben is számos igazságügyi orvosi és bírósági következménye volt. A magánintézetek sorába tartozott Alexander Béla késmárki röntgenlaboratóriuma is, bár azt a Szepességi Orvos és Gyógyszerész Egyesület költségén és üzemeltetésében alapította meg. Ez az anyagi segítség tette lehetővé Alexander Bélának, hogy minden erejét a röntgenológiára összpontosítsa. A szakmai népszerűsítés, az alkalmazás szélesedő területei a betegség diagnosztikában elengedhetetlenné tették a röntgenfelvételt, így a röntgenlaboratórium valóban a kórházak nélf

> SOL Bp-i Kir. Orvosegyesület Levéltára. 1896. Ulésjegyzőkönyvek sorozata. 1896. máj. 4. 7 lszlai József (1844—1903) orvos, fogorvos. Az előadás időpontja 1897. febr. 18. * Jutassy József (1867— ?): orvos, bőrgyógyász, az I.vh-ban törzsorvos. 1892-ben végzett a bp.-i orvosi karon. 1894-től a Közegészségügyi Kalauz szerkesztője, az Orv. Hetil. munkatársa, magángyógyint. tulajdonos A Kossuth emlékhelyek megjelölésére, Kossuth szobrok állítására országos alapítványt tett, amelynek kurátori tisztségét betöltötte. 9 Bugyi B.: i.m.