Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 149-157. (Budapest, 1996)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK / ESSAYS - Jeszenszky Sándor: Gondolatok Alexander Béla (1857—1916) plasztikus röntgenképeiről. A röntgen-sugár felfedezésének 100. évfordulójára

részletesebben meg kell ismerni az Alexander eljárást és azt az utat, amely az eljárás megalkotásához vezetett. A röntgensugarak felfedezése után Alexander azonnal tanulmányozni kezdte az orvosi alkalmazás lchetó'ségét. Már 1896-ban 4 cikket jelentetett meg a röntgenkészülékről és a röntgenfelvételekről . 1897-ben a Szepesi Orvos- és Gyógyszerész Egyesület segítségével röntgenfelszereléshez jutott. A felszerelést az Egyesület vásárolta 700 koronáért, s tulajdonjogának fenntartása mellett kutatási célra Alexander rendelkezésére bocsátotta. A készülék bizony nagyon egyszerű szerkezet volt, 25 cm szikrahosszú induktorral, higany ér intkezős áramszaggatóval, krómsavas teleppel. (Alexander rendelőjében még nem volt villany!) Gyártója az erlangeni Reiniger-Gebbert-Schall cég volt. A neves elektrogyógyászati vállalat budapesti képviseletének tanácsadója, Kiss Károly műegyetemi tanár oktatta a berendezés kezelésére az első magyar radiológusokat, köztük Alexander Bélát, aki késmárki rendelőjében megkezdte a röntgenfelvételek készítését gyógyászati (diagnosztikai) és kutatási céllal. A csekély teljesítményű gép belgyógyászati vizsgálatokhoz a hosszú felvételi idő miatt kevéssé volt alkalmas, ezért elsősorban csontokról készített képeket. Ezek a röntgenképek kitűnően sikerültek, pedig a primitív berendezéssel nem volt könnyű a munka. Rengeteg próbálkozás, fototechnikai fogás eredménye volt a borotvaéles, az apró részleteket is pontosan ábrázoló felvétel. Ezek már nem primitív árnyképek voltak, hanem az anatómiai könyvek ábráihoz hasonló képek, amelyek sejttetni engedték a csontok valóságos formáját. Alexanderben egyre inkább kialakult az a feltevés, hogy a röntgensugarak plaszticitást hordoznak magukban, s keresni kezdte azokat a módszereket, amelyekkel a feltételezett plaszticitás láthatóvá tehető. Modellkísérleteket végzett fém- és üvegtárgyakkal, huzalokkal, gyűrűkkel, csövekkel. Sokféle próbálkozás után sikerült plasztikus hatású képeket készítenie, például gyűrűn átvezetett huzalról. A képen látni lehet, hogy a huzal átmegy a gyűrűn. A ferdén elhelyezett gyűrű és a huzal egymásra vetülő képén egyik keresztezési pontban a huzal látszik eltakarni a gyűrűt, a másik pontban a gyűrű a huzalt — a huzal szinte lebeg a gyűrűben. Mi okozhatta a plasztikus hatást? A perspektivikus ábrázolás legfontosabb, de nem egyetlen eszköze a távolság érzékeltetésének. Távolság érzetét kelti a légtávlat vagy légperspektíva is, a távolabbi tárgyak elmosódottabbak, ködösebbek, fényei s árnyékai tompábbak. Röntgenképre vonatkoztatva: az elmosódottabb részek távolabbinak látszanak. Elmosódást okoznak az átvilágított tárgyban keletekező szórt szekunder röntgensugarak, sőt a szekunder sugarak által keltett tercier sugarak is. Az elmosódás annál jelentősebb, minél messzebb van az átvilágított test adott síkja a fényképező lemeztől vagy filmtől. Az elmosódás olyan mértékű is lehet, hogy egyes részletek teljesen eltűnnek, Kelen Béla mondása szerint ,,a röntgensugár felejt", elfelejti, amit már látott. Ez a hatás a szokásos felvételeknél nem kívánatos, ezért szórtsugár-szűrőkkel akadályozzák meg, hogy a másodlagos sugarak eljussanak a röntgenfilmhez. A röntgentechnika első éveiben még nem voltak szórtsugár-szűrők, a távolabbi részek életlensége természetes plasztikus hatást okozott. Ezt a jelenséget használta ki Alexander, különféle fogásokkal erősítve a szórt sugarak okozta elmosódást és különleges fényhatásokat. Nagyon fontos volt az éppen megfelelő áthatolóképességű (keménységű) sugárzás alkalmazása. Mivel a korabeli röntgencsöveket szabályozni nem lehetett, ez az éppen megfelelő cső kiválasztását jelentette. Ebben Alexander szinte művészi tökéletességig jutott el. Egyes felvételeknél előbb lágyabb, majd a cső cseréje után keményebb sugarakkal végezte az exponálást. A speciális felvételek jól sikerültek, s ez arra ösztönözte, hogy az eljárást az orvosi röntgenfelvételekre is kiterjessze.