Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 149-157. (Budapest, 1996)

TANULMÁNYOK / ARTICLES - Jobst Ágnes: Ex libris medicinae. Az orvosi hivatás szimbolikája orvosi könyvjegyeken

Wagneriana könyvjegyén jelenik meg.

25 Hygieiának teljes alakú, valamint attribútumára, a serlegre szorítkozó ábrázolása egyforma gyakorisággal szerepel.

26 Szellemes megoldás a serlegnek szökőkúttá történő felnagyítása Balogh Mécs Ferenc könyvjegyén, mely utat enged az ifjúság kútjára történő asszociációknak.

27 Aszklépiosszal és Hygieiával megegyező funkcióban feltűnhet az egyiptomi Imhotep istennek, és a gyógyítás görög atyjának, Hippokratésznek mellképe.

28 A tulajdonos könyvszeretetére utalva igen gyakran megjelenik a bölcsesség általános szimbóluma, a könyv, melynek gerincén esetleg az orvostudományra utaló cím — Medicina, Anatómia — olvasható. Lapjain olykor a kezdetet és véget jelképező A és ü látható, melyeknek a Földközi tenger keleti térségében már a kereszténységet megelőzően bajelhárító erőt tulajdonítottak.

29 Az orvos személyét a könyvjegyek sokszor világtól elvonult, önmagát könyveinek és tudományának szentelő tudós vagy szerzetes alakjában ábrázolják.

30 Áttételesen a tudományra, konkrétan az emberi intellektus felemelkedésére utal a gyakori lépcső-, vagy emelvényszerű elrendezés (esetleg hegycsúcs), melynek tetején a tudományra utaló könyv vagy mécses, esetleg a természeti erő felnövekvő hatalmát, a szellemivé válás ösztönös képességét jelképező Pegazus helyezkedik el.

31 A tudomány örökérvényűségét szimbolizálhatják a növényi örökzöldek és az évszázados nyugalommal szemlélődő szfinxek, melyek elsősorban Sassy Attila (Aiglon) (1880—1967) metszeteinek kedvelt elemei; megújhodása és győzelme gyümölcsöt termő fával (tudás fája), felkelő nappal kerül ábrázolásra.

32 Intellektus és morál általános érvényű megtestesítője a fény, és annak hordozója, a mécses, mely alkalmas fény és sötétség ősrégi kozmikus ellentétének bemutatására, melyből a sötét és rossz hatalmát megtestesítő kígyó is származik. Ezt az ellentétet hagyományosan világosság és sötétség, sas (sólyom) és kígyó harcával szokták ábrázolni.

33 A sas és a kígyó Hutyra Ferenc professzornak a szepeshelyi Hutyra család címeréből kialakított ex librisén ta3. ábra. Almási Balogh Pál ex librise litográfia, 1840 25 Waehmer i.m., p.55 26 Bessenyei Lajos, Igna N., Petrikovits László, Tóth Csaba, Varga Béla ex librisei OSZK Plakáttár 27 Az élet vize aqua vitae az emberiség örök álmának, a mulandóság legyőzésének jelképe. A középkorban növényi párlatokból próbálták elkészíteni. Patikaüvegben való megjelenítése orvosi és gyógyszerészi ex librisek kedvelt eleme ld. Köves Zsuzsa, Lux Arnold ex librisei OSZK Plakáttár 28 Primász P. ex librise OSZK Plakáttár; Gottlob Siegfried Dieterici ex librise In: Waehmer i.m., p.66 29 Vö. Apokalipszis Elet könyve Jel 1,8; 21,6; 22,13 Bóka, Igna N., Jónás Virágh István ex librisei OSZK Plakáttár 30 Faludi Géza ex librise SOMKL 7931; Vízkelety Arady Kálmán, Kenézy ex librisei OSZK Plakáttár; Hajós Károly ex librise SOMKL Tört.Dok. 76.363.3 31 Kenczler Gusztáv Aiglon által metszett, továbbá Arany Sándor, Krausz Béla, Márton Béla cx librisei OSZK Plakáttár 32 Manninger Gusztáv Adolf könyvjegye SOMKL/Könyvtár S 584 33 Wittkower, Rudolf Allegorie und der Wandel der Symbole in Antike und Renaissance (Köln, 1984) ,, Adler und Schlange" c. fejezete pp 21—86