Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 149-157. (Budapest, 1996)

TANULMÁNYOK / ARTICLES - Jobst Ágnes: Ex libris medicinae. Az orvosi hivatás szimbolikája orvosi könyvjegyeken

EX LIBRIS MEDICINÁÉ AZ ORVOSI HIVATÁS SZIMBOLIKÁJA ORVOSI KÖNYVJEGYEKEN JOBST ÁGNES Inter folia flores Habent sua fata libelli

1 — tartja a mondás, bizonyára nem alaptalanul. A könyveit szerető és féltő, hiányukat fájón nélkülöző ember mégis nehezen törődik bele ebbe az igazságba, s minden eszközzel tenni igyekszik ellene. Ennek történetét kívánja bemutatni a tanulmány, külön figyelmet szentelve a hagyományosan nagy könyvtárral rendelkező tudós orvosok ebbéli törekvéseinek.

2 A kultúra előrehaladtával a könyv is vagyontárgynak minősült. Már i.e. 4000-ből fennmaradt egy olyan világoskék egyiptomi fajansztábla, melyet papirusztekercsbe helyeztek. Sötétkék felirata azt tanúsította, hogy a tekercs ///. Amenophis könyvtárából származik.

3 A középkor nagybecsű kódexeit szigorú tulajdonosaik lánccal erősítették az olvasópulthoz. Egyes vélemények szerint ez a lánc — mely a magántulajdont még brutális nyíltsággal védelmezte —, finomodott évszázadok múltával művészi rajzolatú lapocskává.

4 A vaslánctól az ex librisig vezető útnak voltak persze közbeeső fázisai. Ide sorolhatók a méltán híres, és kortársak által nagyrabecsült Bibliotheca Corviniana egyes kódexeinek a tulajdonos címerét illetve képmását ábrázoló, bőrkötésbe nyomott ún. super-librosai, zománcos, hollós címerrel ellátott könyvkapcsai. Szintén a tulajdonos megjelölésére szolgált a scriptorok és illuminátorok azon törekvése, mellyel a kódexek fejléceibe és iniciáléiba szőtték a tulajdonos címerét és hatalmi jelvényeit. Az elmúlt évszázadok gyakorlatához tartozik és magyar földön sem ismeretlen a pecsétviaszból címeres pecsétgyűrűvel belső címlapra nyomott megjelölés, melynek prózai leszármazottja a tintával történő tulajdonosi névbejegyzés. A hivatására büszke, könyvei kiadásából élő németalföldi humanista, Rotterdami Erasmus műveibe ,,Sum Erasmi nec muto dominum", röviden ,,Sum Erasmi" jegyezte tulajdonjogát, ami a könyvek felkutatásához, könyvtára rekonstruálásához a kutató számára kiindulópontként szolgál.

5 A tulajdonbe1 Terentianus Maurus Carmen heroicum 258. 2 A tanulmánynak az orvosi ex librisek történetére vonatkozó rövid áttekintése Waehmer, Kuno: Buecherzeichen Deutscher Aerzte (Leipzig, 1919) c. munkája és ábrái felhasználásával készült. A modern orvosi ex librisek tipologizálásában a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár Történeti dokumentációs gyűjteményében és Könyvtárában fellelhető darabokra, főként pedig az Országos Széchényi Könyvtár Plakáttárának Ex librisgyűjteményére támaszkodtam. 3 Leiningen-Westerburg Deutsche und Oesterreichische Bibliothekzeichen, Ex libris (Stuttgart, 1901) p. 99 (ma a British Museum-ban őrzik London, No 22.878) 4 Kuczka Péter: ,,Kisgrafikák a Dürer teremben" A Könyv 1965/7. p.l38 5 Vida Mária: „Egy humanista könyvtára — a könyvgyűjtő Erasmus" Magyar Könyvszemle 1973/1. (89. évf.) pp.41-52