Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 147-148. (Budapest, 1994)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - STUDIES, LECTURES - Vida Mária: Török József orvos és természettudós (1813—1894) halálának centenáriumára

TÖRÖK JÓZSEF ORVOS ÉS TERMÉSZETTUDÓS (1813-1894) HALÁLÁNAK CENTENÁRIUMÁRA VIDA MÁRIA , ,Orvos és sebész doktor, a debreceni Ref. Főiskolában vegytan és természetrajz nyilvános rendes tanára, a Kir. Magyar Természettudományi Társulat, a Budapesti Kir. Orvosegyesület rendes, a pesti Orvosi Kar, s a Tudós Társaság levelező tagja". Ennyi cím olvasható az akkor 35 éves Török József pályadíjjal jutalmazott munkája: ,,A két Magyarhaza elsőrangú gyógyvizei és fürdőintézetei. Természet-, vegy- és gyógytani sajátságaikban előterjesztve" 1848-ban kiadott pályamunka címlapján, a szerző neve alatt. Ekkor lett a híres Református Kollégium vegytan, növény- és ásványtan rendes tanára, székfoglaló beszédét 1848. február 10-én tartotta meg. Tényleges orvosi praxisa és tanári működése ezzel vette kezdetét, iskolaorvosként és tankönyv íróként itteni működése alatt alkotott maradandót. Értékelésével az orvostörténeti kutatás mai napig adós. Mindössze két megemlékezés látott napvilágot halálakor az Orvosi Hetilapban és a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók vándorgyűlésének, kötetében,

1 továbbá halálának 5. évfordulóján Hőgyes Endre emlékbeszéde az egykori akadémiai tagról.

2 Pályadíjat nyert balneológiai művét e tanulmány szerzője többször méltatta.

3 Életművéről azonban az eltelt 100 év alatt nem készült elemző tanulmány, holott mint orvos és természettudós a korszak egyik jeles, a kémia középiskolai oktatásában úttörő munkát teremtő szakembere volt. Az Akadémiának 51 éven át tagja (1843—1894), ezért emlékezett meg róla egy nem kisebb orvostudós mint Hőgyes Endre. (Magyar Tudós Társaság néven kezdte működését, a Magyar Tudományos Akadémia elnevezés az 1840-es években született meg). (1. ábra) Török József 1813. október 14-én Alsó-Váradon (Bars megye) református lelkész és egyházmegyei esperes fiaként született. A középiskola alsó 4 osztályát Selmecbányán az evangélikus líceumban, a további bölcseleti, jogi és teológiai tanulmányait 1830-tól Debrecenben a „Református Főiskolán" (gimnázium) végezte el. Ezután beiratkozott a Pesti Egyetem Orvosi Karára (1836—1841), ahol 1842. március 17-én avatták orvosdoktorrá. Két éves tanulmányúton a párizsi, berlini és a bécsi egyetem előadásait látogatta. A párizsi fakultás sebészeti kurzusán Éluard Chassaignac anatómus-sebész profeszszortól kapott elismerő oklevelei: Berlinben a neves belgyógyász, Schönlein új szemléletű „naturhistóriai" praxisát, a plasztikai sebész Dieffenbach belső szervi plasztikáját és Romberg modern ideggyógyászati tapasztalatait ismerte meg, Dieffenbach elismerő dicséretét kapva meg; végül az első bécsi iskola neves tanárait: Rokitanskyt, Skodát, Hebrat stb. hallgatta.

4 Belgyógyászati, sebészeti, ideggyógyászati és pathologiai ismeretekkel gazdagon, hazatérte után praktizáló orvosként Pesten sebészi magánkórházat nyitott. Eredményesen tevékenykedett, nevét ismerték, mivel egy pályaművét még orvostanhallgatóként 1839-ben az Akadémia 2. díjjal jutalmazta. Még 1 Orvosi Hetilap, 1894. 11. sz. pp 132—133 Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Munkálatai. 1894. pp 53—54 2 Hőgyes E.: Török József és Antal Géza emlékezete. Emlékbeszédek a M. T. Akadémia tagjairól. (Budapest 1899) pp 357—366; „Török József akadémiai rendes tag irodalmi dolgozatai". Függelék, pp 377—381 3 Vida M. : Gyógyvizek és ásványvizek a régi Magyarországon. Ásványvizek és gyógyvizek. Szerk. Borszéki B. (Budapest 1977) pp 9—61; Vida, M.: Spas in Hungary in ancient times and today. (Budapest 1993). Vida, M.: Heilbäder in Ungarn in alten Zeiten und heute. (Budapest 1994) 4 Hőgyes E.: /'. m. pp. 358—359