Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 147-148. (Budapest, 1994)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - STUDIES, LECTURES - Vida Mária: Török József orvos és természettudós (1813—1894) halálának centenáriumára

a savanyúvizeket, keserű-, timsós, konyhasós stb. vizeket veszi sorba. A 2. kiadásba bekerültek az 1853-ban felfedezett budai keserűvizek is, szám szerint öt kutat említ. Az egyes vizeknél irodalmat közöl, a történeti adatokat, a geológiai tényezőket sorra veszi, az általa legjobbnak tartott elemzési eredményt részletezi, megemlíti a korábbi analizálásokat is. Utoljára ismerteti a 126 gyógyvíz használatát, gyógyjavaslatait. A Függelék a Honi ásványvizeink hiányát tárgyalja, s megemlíti az 1. kiadás óta eltelt időszak eredményeit is.

13 A kormány rendeletére a bécsi Földtani Intézet új elemzéseket végzett, főként Ragsky Ferenc és Hauer Károly. Török sürgeti a korszerű fürdőépületek létesítését és fürdőorvosok kinevezését. E tekintetben a Mehádiai Herkulesfürdő a követendő példa. Végül a szállítandó ásványvizek szakszerűtlen palackozásának problematikáját említi, hiszen ez az alapja a külföldi szállításoknak is: „ügyetlenül mentetnek, célszerűtlen üvegekbe töltenek s ezek tökéletlenül dugaszoltatnak be." — írja. Az első magyarországi fürdőkről készült balneológiai mű írója, Tognio Lajos által módosított Meisner-féle csövet ajánlja töltésre, melyet akkor még csak a czigelkai víznél alkalmaztak.

14 Merítésre a tavaszi és a nyári hónapok alkalmasak. Az üvegek formája célszerűtlen, még tökéletes dugaszolás esetében is szállítás közben szétpattannak. A szurokos parafa dugaszok könnyen lepattannak, helyette a marienbadi dugaszolási módot ajánlja: a bedugaszolt üveg viasszal ellátott vászondarabbal vagy megnedvesített hólyaggal borítva és erősen lekötve, majd szurokba mártva és hideg vízbe dugva teljesen zárja az üveget. A sok előítélet miatt is , ,orvosaink a külföldi gyógy- és ásványvizeket ajánlják a betegeknek, pedig a pesti ásványvíz kereskedésben többféle hazai víz kapható. Akadémiai rendes taggá megválasztották 1858-ban, székfoglaló értekezését Debrecen földtani viszonyai-ró\ tartotta meg.

15 A Debrecenben fúrt artézi kutakból vett minta alapján leírja a város geológiai viszonyait, 312 láb mélységig. A földrétegek édesvízbeli lerakódás eredményei, megegyeznek folyóink, tavaink vizeivel összetételükben, a bennük lévő csigafajok is igazolják ezt. Az áradmányi képletek vastagsága 300 láb felett van, amely csak nagy folyók (Mississipi, Ganges, Nílus, Duna) deltáiban hasonló méretű. Geológiai érdeklődésének újabb bizonyítéka az 1858-ban ismertetett meteorit, amely 1857. április 15-én 10 órakor esett le Kábán. A helybéliek aranyat, ezüstöt keresve letördeltek a kb. 7 fontot nyomó meteoritból, így mire a kollégiumba Török kezébe került, már csak 5,25 fontot nyomott. Lefotografálta a cipó vagy túrógombóc alakú képződményt. Külső kérge fekete, felső domború felületén a centrumtól, mély kúpalakban kiemelkedik, sugárszerű kígyózó formájú emelkedések ül. mélyedések indulnak ki. A sötétszürke belső tömeg szétmorzsolható, a köles-borsó méretű fekete golyók színtelen kristályos és fekete üreges ásványok. A porrá tört alapanyag a mágnest vonzza, bár Wöhler göttingeni tanár szerint nem metallikus meteorit. Kimutatta, hogy ez a meteorit páratlan, mert szerves anyagot tartalmaz.

16 Akadémiai tevékenységéhez kapcsolódik még Pólya József orvosról 1859-ben elhangzott emlékbeszéde.

17 Török orvosi és természettudományi műveltségének alapjait a pesti egyetemen kapta. Tanárai: Reisinger János (1784—1852) mineralógiából és zoológiából, Sadler József (1791—1849) botanikából, Csausz Márton (1796—1860) anatómiából, Schordann Zsigmond (1794—1864) Fiziológiából, Bene Ferenc (1775—1858) belgyógyászatból, Stáhly Ignác (1787—1849) sebészetből, Birly Ede (1787—1854) szülészetből, Tognio Lajos (1798—1854) gyógyszertanból és kórtanból, Böhm Károly (1777?—1844) államorvostanból oktatta. Sajnos a kitűnő elméleti képzéshez a gyakorlati ismereteket — az orvosi kar szűkös viszonyai mellett — alig kaptak a hallgatók. Klinikai oktatás csak Bécsben folyt. Az 1830/40-es évektől az 1860-as évekig természetrajzi gyűjtemény (3 terem), kémiai laboratórium és konzervatórium, Teátrum Anatomicum (3 helység, 2 konyha), életbonctani múzeum (4 helység) tartozott az orvosi karhoz. 13 Török J.: i. m. (11. lábj.) pp. 282—286 14 Bugát Pál, Orvosi Tár, 1839. 15 Akadémiai Értesítő, 1859. 3. sz. 16 Török J. : „Értesítés a kaba—debreceni lebkőről" Magyar Akadémiai Értesítő, 1858; Sitzungberichte der math.naturwiss. Classe der Kais. Akademie, xxxi. Bd. Poggendorf's Annalen, Bd. x 17 Török J. : „Dr. Pólya József emléke" (Budapest 1876) Értekezések a természettudomány köréből, vil. p. 5