Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 147-148. (Budapest, 1994)

Vida Mária: Az Orvoskar alapításának 225. évfordulójára

AZ ORVOSKAR ALAPÍTÁSÁNAK 225. ÉVFORDULÓJÁRA 1769-ben alakult meg a nagyszombati, Pázmány Péter alapította egyetemen az orvostudományi kar Mária Terézia rendeletére. November 7-én gróf Fekete György udvari kancellárt Supremus Directornak nevezték ki az egész egyetem élére, december 14-én az az orvostudományi kar létesítéséről szóló rezolúciót írta alá az uralkodónő. A tényleges működés 1770. november 7-én az ünnepélyes megnyitóval kezdődött, bár 1772-ig az oktatás a sebészképzésre korlátozódott. Az 1635-ben alapított nagyszombati (Trnava) egyetemet az uralkodó a fővárosba, Budára helyeztette át 1777-ben. Történelmi és jogutódja a Pázmány Péter Tudományegyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, illetve az 1951-ben önálló egyetemmé vált orvosi kar, a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem. A 200. évfordulóra az Orvostörténeti Közlemények két jubileumi kötetet jelentetett meg. Az 51—53. (1969), majd az 57—59. (1971) sorozatkötet a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének Tudománytörténeti osztálya által Szomolányban tartott konferencia (1969. október 9—10) és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem és a Magyar Orvostörténelmi Társaság jubileumi ülése (1969. november 11) előadásait adta közre magyar, német, francia, angol és orosz nyelven. Mindkét kötet szerkesztője Antall József (1932—1993), az 1968. január l-jén egyesült Semmelweis Orvostörténeti Múzeum és Országos Orvostörténeti Könyvtár (1974-től: Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár) akkori igazgatóhelyettese, 1984-től főigazgatója, majd a Magyar Köztársaság miniszterelnöke 1990. május 23-tól 1993. december 12-én bekövetkezett tragikus haláláig. A jubileumi ülések a magyar orvos és gyógyszerészképzés múltjával foglalkoztak a magyar és a szlovák orvostörténészek álláspontjának kölcsönös tiszteletben tartásával. Újabb, a 225. évfordulóra összeállított kötetünkkel egyrészt a 200. évfordulóra és az ünnepségek szervezőire, rendezőire emlékezünk; másrészt az előző tanulmányok kiegészítésére törekszünk. A tanulmányok összeállításánál a hiányokat igyekeztünk pótolni, bővíteni az orvostudományi kar működésére vonatkozó ismereteinket. A jubileummal szoros kapcsolatban megemlékezünk a 150 évvel ezelőtt alapított I. számú Patológiai Intézetről és az alapító Arányi Lajosról, mivel a kórbonctan XIX. századi fejlődése az orvostudományi kutatás szemléletében alapvető változásokat jelentett. A medicina történetének határát a középkori oktatástól kezdve az önállóvá vált Semmelweis Orvostudományi Egyetem kezdetéig vizsgáljuk. A közelmúlt történeti stúdiumát jelenti az orvostörténelem hazai értékelése 1985-ig (Antall Józseftől), míg a szervezett, kötelező orvostörténeti egyetemi képzés megírására a következőkben vállalkozunk. Az évfordulókra a Semmelweis Orvostudományi Egyetem, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár és a Magyar Orvostörténelmi Társaság jubileumi ünnepségekkel, kiállításokkal készül. A SOTE I. sz. Pathologiai és Kísérleti Rákkutató Intézetének 1994. szeptember 29—30. között rendezett tudományos üléséhez ,,Arányi Lajos, a kórbonctan hazai megteremtője" címén kiállítás ké