Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 147-148. (Budapest, 1994)
ADATTÁR — DOCUMENTATION - Magyar László: A Nagyszombati Orvoskar alapításával kapcsolatos királyi és helytartótanácsi iratok (magyar és latin nyelven)
ezen Egyetemnek átadandó theológiai és bölcsészeti karokra szám 100 000 forintját, ugyanakkor más alapítványtevők, vagyis az esztergomi, a lósi és a üppai érsek, ugyanezen egyetem jogi iskolája számára adott 37 000 forintjának éves kamatain kívül, ugyané Nagyszombati Jezsuita Kollégiumnak, az oktatás és az egyetem céljára begyűjtött, vagy egyéb — amint azt maga a Jézustársaság Tartományfőnöke, O Szent Felsége előtt ezügyben tett alázatos nyilatkozatában beterjesztette — a Magyar Királyság koronája alá tartozó kollégiumok és tanhelyek segítése végett beszedett pénzeiből, évi 10 000 forintot, 1769 nov. l-jétől fogva évnegyedes részekben, az említett egyetem céljára letétbe kell helyeznie, ahogyan ennek egy külön határozat útján az említett Tartományfőnök atyával való közlést a Királyi Helytartótanács számára Ő Szent Felsége kegyesen jelezte már. Ám mivel Ő mélyen tisztelt Felsége előre látta, hogy ez a 10 000 forint, az említett 37 000 forintos tőkének a nevezett egyetem szükségleteire költendő kamataival együtt sem lesz elegendő, azért az 1548-as 12. cikkely értelmében és határozata szerint a József, néhai hesseni őrgróf és darmsadti herceg halálával és elhunytával törvény szerint tulajdonos nélkül maradt földvári Szent Ilona apátságot adomány és örökös alapítvány gyanánt ugyanezen egyetemnek juttatta, mindazonáltal avval a megkötéssel — s egyúttal az erről szóló, a Magyar Királyság udvari kancelláriája útján már érvényesített alapítványi okmányt az említett egyetem alább kinevezett igazgatójának is átadatta —, hogy az említett apátság éves jövedelmeiből 20 százalékot kell levonni, s évente két részletben, egyházi hozzájárulásként a Magyar Királyi Kamarának erődítés céljára be kell szolgáltatni: a jövedelmekből ezután maradó rész fordítandó a kultúra és a tudományok további fejlesztésére. Egyébként, ha avégett, hogy a főtanodát, avagy az egyetemet, más, a császári és királyi tartományokban korábban működő egyetemek mintájára teljesnek mondhassuk, négy karra lenne szükség, azaz teológiai, jogi, orvosi és bölcsészkarra, (minthogy mindeddig az említett egyetemnek nem volt orvosi kara) illetve egyéb, az egyetem további tökéletesítését szolgáló kiegészítések kívánalma is fölmerülne, erre az esetre a teológiai kart korábbi állapotában a jövőben is teljes egészében meghagyva, nem csak az orvosi oktatást, illetve a hasonnevű kart kell ide újonnan bevezetni, hanem a jogi és a bölcsészeti kart is támogatni kell, amennyiben azokon nincs olyan oktatás és gyakorlat, amely magas szolgálatuknak további előmozdításában és a társadalmi közhaszon eredményesebb gyarapításában segítené őket, egyébként pedig ezen egyetem teljes belső állapotát, O Legszentebb Felsége véleménye szerint jövőre nézve úgy kell szabályozni, hogy mindenesetre a Teológiai Kar a dogmatikus vagy spekulatív teológia két, a theológia morális két, a szentírástan egy, a hitvita-tan egy, az ékesszólás és az egyháztörténet egy professzorával rendelkezzék, a Jogi Kar a kánonjog egy, a természet- és a közjog valamint a magyar jog két professzorából álljon, míg ez utóbbiak közül az egyik a büntetőjog oktatásával is foglalkozzék. Az Orvoskar pedig az általános orvostan egy, a gyakorlati orvostan egy, az anatómia egy, a sebészet egy és a botanika, valamint a kémia egy professzorából álljon, végül pedig a Bölcsészkar a logika és a metafizika egy, a kísérleti fizika egy, a matematika egy, az etika egy, a héber nyelv egy, a görög nyelv egy, az ékesszólás és a világi történelem egy, a közgazdaságtan (stúdium politico-camerale) egy professzorából (kinek előadásain az 1769. október 27-i általunk kiadott kegyes királyi parancs értelmében valamennyi theológia hallgatónak — a papokat beleértve — is részt kell vennie), rajtuk kívül a német nyelv egy, a francia nyelv egy tanárából (magister), továbbá egy tornatanárból és egy vívótanárból álljon. Ezenkívül O Legszentebb Felsége úgy határozott, hogy a teológiai és a bölcsészeti studimot, amelyet az említett nagyszombati Jezsuita Kollégium, illetve annak tagjai, a pázmányi alapítvány segítségével, vagyis az evégett alapítványba tett 100 000 forint kamataiból tartottak fönn, a továbbiakban is, mindaddig, míg nem jelenik meg újabb kegyes királyi rendelet, ugyané kollégium és annak tagjai tarthatják fönn, mindazonáltal azon föltétellel, hogy Ő Legszentebb Felsége szándéka szerint e kollégium semmilyen rendű és rangú arra alkalmas személyt nem zárhat ki semmi módon soraiból, feltéve ha az illető az ilyesfajta egyetemi tanári állás megszerzését joggal pályázza meg. Őfelsége arra is kötelezi az említett jezsuita atyákat, hogy tekintsenek el minden haszontalan elvontságtól és szubtilitástól s magukat tartsák a Bécsi Egyetemen kialakított normákhoz, azokat a személyeket pedig, akiket az efféle egyetemi tanári állások betöltésére alkalmasnak és méltónak találnak, az egyetem alább megnevezendő Főigazgatója útján Őfelségének mindig kinevezésük előtt terjesszék be és várják ki ügyükben a kegyes királyi jóváhagyást, amint másrészről ezen Őfelsége által kegyesen kinevezett professzorok közül sem