Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 147-148. (Budapest, 1994)
TANULMÁNYOK - ESSAYS - Szabadváry Ferenc—Vámos Éva: A nagyszombati egyetem orvoskari kémikusai
A NAGYSZOMBATI—PESTI EGYETEM ORVOSKARI KÉMIKUSAI SZABADVÁRY FERENC—VÁMOS ÉVA A középkori egyetemeken általában már kezdetüktől fogva volt orvosi fakultás. Mi Magyarországon sajnos nagyon keveset tudunk középkori egyetemeinkről, még azt se, hogy egyáltalában meddig léteztek. IV. Ince pápa egy 1246-os bullájában ugyan említés történik a francia, olasz és magyar egyetemekről, ám ennél többet nem tudunk erről. Túl korainak is tűnne ez az időpont arra, hogy itt egyetem létezett volna, hiszen ebben az időben Közép-Európában, de német nyelvterületen sem volt egyetem. IV. (Kun) László egy oklevelében szerepel ugyan a veszprémi „stúdium generale", ahol jogot, a hét művészetet és teológiát oktatnának a párizsi egyetem mintájára. De többet aztán nem is tudunk erről. 1 Az 1367-ben Nagy Lajos alapította pécsi egyetemről IV. Orbán pápa engedélyezési okmányából tudjuk, hogy a pápa nem járult hozzá teológiai fakultás létesítéséhez. Elvileg tehát alakulhatott volna ott orvosi fakultás, erre vonatkozó adataink azonban nincsenek, mint ahogy azt sem tudjuk, hogy meddig működött valójában ez az univerzitás. Egyesek szerint néhány évig, mert ha nem így lett volna, miért alapított volna már Zsigmond király egy új egyetemet Óbudán. Mások szerint addig létezett, amíg a török el nem foglalta a várost. Mária Terézia a nagyszombati egyetemet Pestre áttelepítő „Diploma Inaugurale" c. okiratában említi az egykori pécsi egyetemet, amely a mohácsi csatáig virágzott. 2 Más személyek, köztük Istvánffy azt írta, hogy 1547-ig működött Pécsett az egyetem. Evlia Cselebi török utazó 1660-ban még megemlítette, hogy látta Pécsett az egykori egyetem épületét, melyet különben a közelmúlt években véltek ásatások során fellelni. Nem érdemes evvel tovább foglalkoznunk, mert biztosan nem tudjuk meg, hogy volt-e ott orvoskar, vagy nem. A már említett Zsigmond-féle óbudai egyetem orvosi karáról a Husz Jánost máglyahalálra ítélő konstanzi zsinat okmányaiból értesülük. Megtudjuk belőle, hogy a zsinaton a budai egyetem is képviselve volt Clostein Simon, az orvoslás professzora által. Erről az egyetemről sem tudjuk, hogy meddig létezett. A következő alapítás Mátyás király nevéhez, pontosabban Vitéz János érsek működéséhez fűződik. Forrásunk megint, mint az előbbiekben is a Vatikáni Levéltár, amely annyi információt tárolt múltunkról kutatóink számára. II. Pál pápa 1465-ös okiratában Mátyás király kérelmére hozzájárult, hogy Pozsonyban Academia Istropolitana néven egyetem működjék a bolognai egyetem mintájára. Egy orvosprofesszor nevét is ismerjük. Vitéz János érsek emlegette egy 1476-ban kelt levelében ,,Péter magisztert, a tudományok és orvoslás" doktorát. Ennek az iskolának működéséről sem tudunk sokkal többet, mint az előbbiekről. Croke velencei angol nagykövet egy 1530-ban VIII. Henrik angol királynak, a király válási ügyének helyzetéről írt jelentésében ugyan van egy furcsa mondat: „Kétségtelen, hogy minden keresztény egyetem, ha foglalkozni fog az üggyel, a király mellett lesz- Úgy gondolom, célszerű lenne megkapni hozzájárulásukat Itáliától, Franciaországtól, Németországtól, Ausztriától, Magyarországtól és Skóciától." 3 1 Regöly—Mérei, Gy. : The medieval and later Hungarian universities with special regard to the significance of the medical faculty of Budapest in the history of science. In: Comm. Hist. Artis Med. 66—68 (1973), p. 40. 2 Diploma Inaugurale, 1780. márc. 25. (Hőgyes Endre: Emlékkönyv a budapesti királyi magyar tudományegyetem orvosi karának múltjáról és jelenéről. (Budapest, Athaneaum 1896) p. II—XXV. 3 Regöly—Mérei, Gy.: loc. cit. (1) p. 25, 42, 43.
