Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 145-146. (Budapest, 1994)
TANULMÁNYOK - ESSAYS - Jobst, Ágnes: A Tudományos Gyűjtemény orvosi vonatkozásai
pontosan meghatározzák a vizek ízét, szagát, hőfokát, analizálják azok ásványi alkotórészeit. Ami az analízisnél is fontosabb, a két tanulmány összegyűjti az elmúlt évek gyógyászati tapasztalatait, s leírja, mely betegségekben bizonyultak gyógyhatásúaknak a fürdővizek. Strázsay János tanulmányának szakszerűsége Pátkovics József fürdőorvosnak köszönhető. Fáy András Párádról írott értekezésén szintén érződik a szakember, feltehetően a helyi fürdőorvos közreműködése. A hazai gyógyfürdők számbavételének igénye még inkább tetten érhető Fárnek Dávid evangélikus lelkésznek A' Magyarországi nevezetesebb Fördök c. tanulmányában 27 és Mindszenty Dániel Zemplén megyei táblabírónak azt kiegészítő Toldalék a' M. Országi Fordokhoz címet viselő írásában. 28 Fárnek Dávid Csaplovics Jánosnak 1829-ben megjelent közismert Gemälde von Ungarn c. munkája, valamint német és deák nyelvű források nyomán állította össze a hazai fürdőhelyek jegyzékét, melyet Mindszenty szűkebb pátriája, Zemplén és Abaúj vármegye tizennégy fürdőjének leírásával egészített ki. A fürdőkultusz hagyományaira épült a vízgyógyászatnak elsősorban Priessnitz (1799—1851), később Kneipp (1821—1897) nyomán bekövetkezett fellendülése, amely a 19. század második felére tehető. Figyelemre méltó tény, hogy a Tudományos Gyűjtemény 1840-es évfolyamában már napvilágot látott több, a vízgyógyászatot ismertető tanulmány. 29 Egy esztendővel korábban tehát, mielőtt Priessnitz megnyitotta gräfenbergi vízgyógyintézetét, a vízgyógyászat hivatalosan is bevonult a gyógyítás fegyvertárába. E frissességnek és érzékenységnek oka talán abban rejlik, hogy a vízzel való gyógyítást nálunk már a 19. század elején sikerrel alkalmazta, esetenként publikálta a pozsonyi természetbúvár orvos, Kolbány Pál (1758—1816). A Gyűjteményben megjelent legterjedelmesebb ismertetés Priessnitz nyomán tárgyalja a vízgyógymódot, részletesen kifejtve a víznek mind belsőleg — ivókúra —, mind külsőleg — lemosások, izzasztás formájában — kifejtett előnyös élettani hatását. 30 Felhívja arra a figyelmet, hogy a vízgyógymód alkalmazásában türelmesnek és kitartónak kell ahhoz lenni, hogy ,,elaggott", azaz idült bajok esetében is meghozza idővel a kívánt eredményt. A tanulmány a humoralpathologia alapján az életnedvek megromlására vezeti vissza a betegségeket, és ennek orvoslására a vizes terápia mellett életmódbeli változásokat ajánl. Felmerül az a természetgyógyászok által ma is hangoztatott nézet, mely szerint helyesebb itthon termelt növényekkel élni távoli vidékek fűszerei és terményei helyett, hiszen a növények szintúgy alá vannak vetve az éghajlat befolyásának, akárcsak haszonélvezőjük, az ember. A vízkúra mellett az írás kitér a lég- és napkúra fontosságára. Mindebben az a hagyományos orvosi szemlélet tükröződik, amely az ember egészségi állapotát alkati adottságai mellett életmódbeli, körenyezeti sajátosságaira vezeti vissza. A Tudományos Gyűjtemény Szerzőinek Egyesülete a levelező tagok számára a gyűjtőmunkát szabta feladatul. A folyóirat 1819-es évfolyamában ily módon kapott helyet két népi gyógyászati jellegű írás. Az egyik Melczer Jakab (1782—1836) Felvidéken működő evangélikus lelkész tollából származik. 31 A szerző a Poprád vidékéről adta közre topográfiai, történeti és statisztikai tárgyú feljegyzéseit, ám írása értékes népi gyógyászati adalékot is tartalmaz. A kétoldalnyi hosszúságú lábjegyzet a Kárpátusi Limfa (ném.Zirmbaum, Zirbelbaum lat.Pinus cembra), azaz a cirbolyafenyő olajának gyógyászati célú felhasználását teszi közzé. Ugyanezen írás másik lábjegyzete az Új Lublói savanyúvízről emlékezik meg, megadván annak pontos analízisét. 27 Tud. Gyűjt. 14. évf. 1830/4. Fárnek Dávid: A Magyarországi nevezetesebb Fördők. pp 101—111 28 Tud. Gyűjt. 15. évf. 1831/1. Mindszenty Dániel: Toldalék a' M. Országi Fordokhoz, pp 91—96 29 Tud. Gyűjt. 24. évf. 1840/3. Virágh J. : Értekezés a' hideg víz' mint gyógyszer érdemében tapasztaltból kiindulva, pp 102—112 Tud. Gyűjt. 24. évf. 1840/6. Védő vagy elemi gyógyszerképi használatáról a' hideg víznek a betegségekre alkalmazva, pp 46—67 Tud. Gyűjt. 24. évf. 1840/9. A' vízgyógymódokról, pp 86—96 30 Tud. Gyűjt. 24. évf. 1840/6. Védő vagy eiemi gyógyszerképi használatáról a' hideg víznek a betegségekre alkalmazva, pp 46—67 31 Tud. Gyűjt. 3. évf. 1819/7. Melczer Jakab: A' Poprád partjain fekvő 's megjegyzésre méltó némelly városokról, falukról és omladékokról való topograchico-historo-statistikai jegyzések, pp 3—58
