Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 145-146. (Budapest, 1994)

ADATTÁR - DOCUMENTATION - Szenti, Tibor: Paráznák III. A bábák (befejező közlemény)

ként alakult ki olyan helyzet, amikor saját segítő bábáját kezdte üldözni. Schram Ferenc megjegyezte, hogy bár gyakran perelték őket, de az ítéletek kis része végződött kivégzéssel. A büntetés kiállása után — esetleg másik közösségben —, de tovább működtek.

206 R. Várkonyi Ágnes fogalmazta: „Elképzelhető, hogy a bába vagy az orvosló akkor kerül boszorkányság gyanújába, amikor megrendül benne a közösség bizalma, s a rivális ezt észreveszi és kihasználja."

201 Vagyis, ha többen élnek a közösségben, a megélhetésért egymással vetélkednek és bizalmatlanságot szítanak; bujtogatnak egymás ellen. Érdekes viszont, hogy a boszorkánypörökben egymással szemben alig szerepeltek tanúként. A felelősség alól kibújtak és a „piszkos, ténybeli munkát" másokkal végeztették el. „A boszorkányperek hátterében orvoslók konkurenciaharca figyelhető meg [.. .]"

208 Konkurenciaharcuk eredménye az, hogy nem egymást büntetik, hanem a pácienseiket rontják meg. Kristóf Ildikó a debreceni boszorkányperek tanulmányozása kapcsán írta, hogy a bábák és betegek között ,,[...] ellentétek leggyakrabban abból adódtak, ha a paciens késlekedett a gyógyítás díjának megfizetésével, vagy ha keveset adottá

209 Konfliktus keletkezhetett még akkor is, ha a páciens megsértette az „Orvos Asszonyokat" körülvevő megbecsülés és a dolgaikban megnyilvánuló kedvezések elvárásrendszerét; ha megszegett hagyományos közösségi tilalmakat és szokásokat.

210 Végsősoron mindez összefügg a bábák másságával is, amelyet egy erősen homogén társadalmi szerveződésben nehezen viselnek el. A bábák ugyanis „...büszkék tudományukra, titkolják tudásukat, kérkednek vele, túlértékelik, mentegetik. Hol racionális, hol pedig irracionális elemeivel azonosítják magukat. A hagyományos gyógyítók között sok a deviáns személyiség. Szükségszerűen magányosabbak, mint társadalmi rétegük más tagjai, irigyeik vannak, és sokféle viszállyal küzdenek. A másság, a helykeresés tudata feszültségekkel jár s a feloldást keresve sokszor megsértik az adott viselkedési és erkölcsi normákat. Kivált, akit elragad a hivatás, a tudnivágyás szenvedélyed™ A bábaboszorkány közösségellenes magatartása egy személyre, családra korlátozott rontása gazdasági okokból következett be: a/ nem őt hívták a szüléshez és elesett a fizetségétől; bl nem azt és nem annyit adtak neki, mint amit és amennyit kért a szolgálataiért; cl a kifizetésénél csalódás érte és bosszút forralva rontott. A bába mássága abban is megnyilvánult, hogy bár látszólag „egy a közösségből", az átlagból emelkedett ki. A faluban kulcsember, aki hatalmat élvez és a hatalom mindig sok gonddal jár. A közösségnek van egy, az egyén cselekvésére ható erősítő és szűrő hatása.

212 A közösség ezt a másságot gyakran megtorolta. A bábaboszorkány, mint ,,[...] bűnbak révén — »törvenyes úton« — levezetődik az agresszió, s így a kiegyensúlyozást szolgálja" — írta Grynaeus Tamás.

213 Az eddig elmondottakat az alábbi ábra szemlélteti: 206 Schram, 1982, A 3: 20. 207 R. Várkonyi, 1990, 3—4: k. p. 404 208 R. Várkonyi, 1990, 3-4: k. p. 386 2

°9 Kristóf, 1990, 3—4: k. pp 453—454 210 Kristóf, 1990, 3-4: k. p. 454 211 R. Várkonyi, 1990, 3—4: k. p. 405 212 Grynaeus, 1990, 3—4: k. p. 468 2

>

3 Grynaeus, 1990, 3—4: k. p. 472